Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 8. (Eger, 1969)

Történeti adattár III. - Emlékezés egy évfordulóra

kettő között volt a harmadik, amelyet Máriának szenteltek, azután a negyedik, a Szent Péter templom, ugyancsak prépostsággal. Tehát tévednek azok, akik azt állítják, hogy csak három prépostsága volt Egernek. Egyébként a vár sokszor helytállt hevesebb háborúkban is. (Ide tartozik a Dobó-történet és minden, ami ezzel a várral történt eddig a korig a történelem szerint.) A várat elég gyakran ostromolták. így a régi fényéből sokat veszített. Azt a felét, amely a túloldali lejtőn épült, lerombolták és a földdel egyenlővé tették, a többi része egy elég nagy, de szabálytalan alakú területen, majd itt, majd ott kiugró bástyáival még ma is áll. Mert amint a szomszédos hegytől a már említett közben levő árok választja el, úgy ugyanebbe az árokba nyúlik egy másik bástya az őt körülvevő fallal, innen keletre ismét egy másik különböző alakú bástya, majd dél felé fordul, ahol hasonló módon mintegy három vagy négy darab háromszögű, vagy többszörösen háromszögű töltés húzódik az ágyúk védelmére, a nyugati részen pedig, mintegy szemben a várossal, három nagyobb bástya, majd visszatér az árokhoz, ahonnan kiindult. A középen van az udvar, abban pedig sziklába vájt két kút, innen északra a prefektus háza, keletre egy-egy kerek bástya, déli irányban egy másik bástya, amely az előbbitől egyetlen lőszerraktárral van elkülönítve, amit a törökök Szent János templomából építettek. Ezen a déli részen van a bejárat a városból két jól megerősített kapun keresztül. Magát a várat nemcsak sziklával, hanem igen vastag falakkal is megerősítették. Bár a bástyák és a sáncok ellentétesen váltakoznak, sőt különböző időikben, amiként a támadások váltakozásai megkövetelték, hol így, hol úgy építették. Ezek mégis nagyok, szerfölött szilárdak, néhány régebbi falat kivéve, amelyek a már teljesen rongált anyaguk miatt, kissé elavultak. Tehát csak az így felszerelt vár tudott ennek a vidéknek az ellenség támadásai ellen nem megvetendő védelmül szolgálni, különösen ha azon a részen, amellyel kapcsolatban elmondottuk, hogy egy lejtős hegy emelkedik fölé, bástyákkal és ágyúállásokkal megerősítik, és így innen felülről az ellenséget a támadásoktól visszatartja. A vár a török kiűzése után a király kezébe került, és állandó katonaság őrzi német tisztikarral, melynek vezetője a városfalak fölött is rendelkezik, most jelenleg báró Windenfels. A mátrai járás várai Bámulatos, hogy őseink az erdőkben és a nehezen megközelíthető hegyekben építettek várakat. Ugyanis voltak idők, amelyek a barbárok gyakori támadásai és betörései miatt veszélyesek voltak, emiatt a lakosok közül az elmenekülteknek ezek védelmül szolgáltak; nem tudtak sem meredek, sem pedig hozzáférhetetlen helyekhez a barbárok hozzáférkőzni, ezért e rejtekhelyeket mentsvárrá építették ki, hogy szükség esetén ide menekülhessenek. Ilyen volt: A siroki vár Egy kiálló sziklán nyugszik a hegyek között, Egertől két mérföldnyire nyugat felé; érdekes, miért csak egy mérföldet ír Magyarország topographiájának szerzője. Nem lehet tudni, melyik időben épült. A Nyári családé volt, akiktől, miután lerombolták, a jelenben Orczi István