Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 8. (Eger, 1969)

Történeti adattár III. - Bél Mátyás, a Heves megyei várakról

Történeti adattár III. Bél Mátyás a Heves megyei várakról Bél Mátyás (1684—1749) jobbágy családból származott, apja mészáros volt. A Zólyom megyei Ocsován született. Egyetemi tanulmányait a felvilágosodás bölcseletének egyik fellegvárában, a hallei egyetemen végezte. Hazatérése után Besztercebányán és Pozsonyban tanított, ugyanott evangélikus lelkész. A hazai szellemi élet egyik legnagyobb alakja. Legmaradandóbb alkotása történeti-földrajzi műve a „Notitia Hungáriáé novae historico-geographica", tíz megye leírása öt kötetben. (Bécs 1735—1742.) A többi megyék leírása kéziratban maradt fenn Pozsonyban és az esztergomi főegyházmegyei könyvtárban. Az esztergomiak másolatai a budapesti Széchenyi Könyvtárban megtalálhatók, ebből történt a fordítás. Az egri várról A vár a várossal kelet felől határos. Ugyanis a város a völgyben északról dél felé terül el, így a vár annak keleti oldalán egy dombon áll és az egészből falaival bástya módjára emelkedik ki. A város felé eső részen a szikla meredek, ugyanarra a szirtre támaszkodik, amelyről már elmondottuk, hogy alatta húzódik el az egész város, a másik oldalán hegy van, amelyet csak egy mélyebb közbefekvő árok választ el a vár innenső felétől, és amerre eltér az ároktól a hegy, azon a részen mindig lejtősebb, sőt annyira a vár fölé emelkedik, hogy szinte arra letekint. Egykor ezen a lejtőn épült a vár másik része. Ugyanis régebben sokkal nagyobb területet foglalt el a vár, mint napjainkban, nagyságát nem egy és ugyanazon időben, hanem idők folyamán növelték, ahogy a hadihelyzet kívánalmai megkövetelték. Melyik időben kezdték először építeni, vajon a városkával egy időben-e, nem tudjuk. Amenynyire a fekvés jellegéből és a kész alkotásból lehet következtetni, azt hihetjük, hogy azokban az időkben építették, amikor még karddal és nyillal, nem pedig puskaporral és ágyúval harcoltak. Nagyon is valószínű, hogy miként a többi várakat, úgy ezt is azzal a céllal emelték, hogy a tatárjárás és egyéb betörések idején a környékből idemenekülő lakosokat, holmijaikkal együtt befogadhassa, vagy legalább az első támadásokat és betöréseket kivédhesse, és ezt a vidéket megmenthesse. Régen itt lakott a püspök is, és négy templom díszítette a várat. Az egyiket a nyugati részen építették, a másikat pedig a keletin. Az előbbit Szent János evangélista tiszteletére, az utóbbit pedig Szent István tiszteletére, amely később az Istvánról elnevezett prépostságot is elnyerte. A