Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 8. (Eger, 1969)
Jegyzetek az egri püspökség XI. századi történetéről
Jegyzetek az egri püspökség XI. századi történetéről I. A püspökség alapítása Az egri püspökség alapítása kétségtelenül 1000 és 1038 között, azaz Szent István uralkodása idején történt. Ennek bizonyítéka a IV. Béla király által 1261-ben kiadott oklevél, amelyben a püspökség javait biztosítja. Azonban sem az alapítás pontos évszáma, sem az első egri püspök neve nem maradt reánk 1 . Az alapítás idejét különböző feltevésekkel kísérelték meg a püspökség történetírói megjelölni. Alább a többi egyházmegyékkel való összevetés segítségével próbálunk közelebb jutni a keltezéshez. Forrásaink szerint I. István 10 egyházmegyét alapított Magyarországon;. 2 Talán 12 egyházmegyét akart volna szervezni, egyesek szerint Szent Ágoston elvei nyomán. 3 Okleveles adataink alapján az esztergomi és kalocsai érsekségek alapítása I. István műve volt. Alapításai voltak a veszprémi, pécsi, győri, csanádi, egri püspökségek is, 4 Uralkodása alatt szervezték újjá a nyitrai egyházmegyét, s valószínűleg nem alapítása, hanem újjászervezése volt az erdélyi (gyulafehérvári) püspökség. Utóbbit azonosnak gondoljuk a görögök említette „Turkia' püspökségével. 5 A bihari (nagyváradi) püspökség Szent László korában keletkezett, a szerémi pedig legfeljebb területe egy részével tartozott a magyar egyházi szervezethez, hiszen ekkoriban még a bolgár püspökségek listáján említik. 6 összevetve István király uralkodásának eseményeit az egyházmegyék szervezésének dátumaival, a következőket látjuk: Veszprém és Esztergom egyházmegyéjének megszervezése a fejedelmi törzs szállásterületeire terjeszkedett ki. A győri egyházmegye megszervezését a nyugati területek megszerzése és védelmük kiépítése tette lehetővé. Koppány vezér leveretése nyomán csatolnak újabb területeket a veszprémi megyéhez és rövidesen létrejön a pécsi püspökség is. A fejedelmi törzs Duna—•Tiszaközi szállásterületére épül a kalocsai érsekség, amelynek bővülése határviszályt idéz elő a pécsi püspökséggel. Ajtony leveretése után szervezi meg Gellérttel az élen István király a csanádi püspökséget. Az erdélyi (újjá) alkotása alkalmasint a Gyulák hatalmának hanyatlásával lett lehetségessé. 7
