Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 8. (Eger, 1969)
Jegyzetek az egri püspökség XI. századi történetéről
Joggal keressük tehát a nyolcadik, biztosan a szent királytól alapított egyházmegye létrejöttének feltételeit a hatalmi helyzet alakulásában. A Mátra- és a Bükkalját, ahová az egri püspökség területének java és maga a székhelye is esik, a honfoglalás idején a kabarság, a honfoglaló magyarok úgynevezett „nyolcadik törzse" szállta meg. 8 A források tanúsága szjerint a honfoglalás idején saját, török jellegű nyelvük mellett már a magyart is beszélték, 9 s a XIII. században, a magyar mellett, még eredeti nyelvüket is használták. 10 A kettős nyelvhasználat mellett szervezetükben is bizonyos különállást figyelhetünk meg: katonai szerepük a csatlakozott népek alkalmaztatásának megfelelő: elől járnak a harcban. 11 Fegyverzetük a X, század II. felében már inkább a nyugati harcmodorhoz alkalmazkodik. 12 Eszerint talán a Géza fejedelem korában lezajlott katonai átszervezések első részesei között lehettek. Maga Aba Sámuel király, aki a kabarok vezető (fejedelmi?) nemzetségének feje, Szent István sógora volt. Érdekes, hogy a Ménfőnél elszenvedett döntő veresége után nem a katonailag könnyebben védhető területekre (mocsarak, hegyvidék) húzódott vissza menekvést keresni, hanem nemzetsége birtokaira. 13 Ennek oka lehetett, hogy népei még jelentős, és egységes erőt képviseltek 1045-ben is. Ezek a jelek mutatják, hogy a kabarok egységükben olyan jelentős erőt adtak, amelynek lekötése és biztosítása a fejedelem számára az egész országra kiterjedő hatalom biztosításának feltétele volt. Ez magyarázza rneg, hogy miért lett a fejedelem egyik lánya Aba Sámuel felesége. Ez a házasság jelentette a fejedelmi család és a kabarok vezető (fejedelmi?) nemzetsége rokonságát, amely István számára újabb jelentős területet és katonai erőt biztosított. És ezzel került immár a központi hatalom kezébe az a terület, amelyre az egri egyházmegye települt. Az egyházmegye alapításának legkorábbi dátumát ezek szerint Aba Sámuel házasságának ideje adja meg. Családtörténeti meggondolások alapján ezt a házasságot 1010 tájára keltezik. i4 A más egyházmegyék esetében felsorolt politikai eseményeket az egyházi szervezet létrehozása rövidesen követte; alkalmasint az egri püspökség megszervezése sem késett sokáig. A dunántúli és részben a déli egyházmegyék megszervezésében azonban jelentős könnyebbség volt, hogy bizonyos keresztény réteg már megvolt a lakosságban. Dunáíntúlon ezt a réteget a római kori egyházi központok esetleges további élete mellett az avarkori (VIII—IX. század fordulóján történt) térítések, valamint a nyugati első missziók alakították ki. 15 A kalocsai, pécsi, csanádi és erdélyi egyházmegyék területén már a honfoglalás előtt hatott a görög, illetve bolgár térítés. E térítésnek esetleg — mint erre utaltunk már — szervezeti nyomai is megérhették a X—XI. század fordulóját. A Magyarországon megfordult nyugati térítők tudósítanak arról, hogy helyenként kísérleteik teljesen eredménytelenek maradtak. Tehát egyegy terület megszerzésével gondoskodni kellett a térítésről, még az egyházi szervezet kiépítése előtt. Az egri püspökség esetében — annak ellenére, hogy területe távol esik a római kori és a honfoglalás előtti keresztény közösségek hatásától — nincs adatunk a térítés nehézségeiről, de érdekes módon, még csak a pogánylázadások itteni eseményeiről sem esik szó. Számolhatunk-e vajon ezen a területen is a X. században, az egyházmegye létrejötte előtt, jelentősebb keresztény réteggel?
