Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 4.(Eger, 1962)

DÉTSHY MIHÁLY: Bornemissza Gergely deák végrendelete

BORNEMISSZA GERGELY DEÁK VÉGRENDELETE Az egri vár dicsőséges védelmének 41o, évfordulóját ünnepeljük. Ebből az alkalomból emlékezünk meg a védelem egyik kiemelkedő bőséről, kálnói Bornemissza Gergelyről, aki nemcsak személyes bátorságával, hanem komoly haditechnikai tudásával is nagyban hozzájárult az ostrom visszaveréséhezi Saját szerkesztésű tüzes szerszámai nemcsak súlyos veszteséget okoztak az ostromlók között, hanem rémületbe is ejtették az óriási túlerőben lévő török sereget. Tinódi és a korabeli történetírók elismeréssel adóztak Gergely deáknak, akit Gárdonyi Géza regénye hősévé tett. Kevéssé ismert Bornemissza Gergely élete és 1552 utáni sorsa. Valószínűleg 151o után született. Néhány fennmaradt leveléből tudjuk, hogy az 154o-es években Pozsonyban és Bécsben is időzik. Taléa a Nádasdyak,vagy más főúri család udvarában nevelkedett, majd katonai szolgálatba lép. Deák cime tanúsítja, hogy iskolázott férfi. Valószínűleg első házasságából született hat gyermeke. Közülük György, Kató és Orsika nevét ismerjük. Első felesége halála után Siger Dorottyát veszi nőül, 1552-ben az uralkodó nagyobb lovascsapattal az ostrommal fenyegetett vár megsegítésére Egerbe küldi, 1553 márciusában Dobó István lemondása után a király a vár kapitányává és udvarbírójává /provisorrá/ nevezi ki. Bornemissza nagy eréllyel fog hozzá a rommá lőtt vár újjáépítéséhez. Nem elégszik meg azzal, hogy a királytól és az illetékes kormányszervektől segitséget kérjen és sürgessen, hanem öntevékenyen is nekilát a munkának. Építész hiányában maga tervezi a külső várban álló Bolyki-bástyának ujjáépi tését és a nevét viselő, ma is fennálló, hatalmas Gergelybástyát, melyekkel az utóbb kiküldött olasz ellenőrző épi-