Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 4.(Eger, 1962)

DÉTSHY MIHÁLY: Bornemissza Gergely deák végrendelete

tész elismerését is kivívja. Az újjáépülő vár felszereléséről is gondoskodik, ágyukat önttet, 1554-ben Bécsben is jár, hogy a királynál személyesen is sürgesse a vár helyreállításához szükséges segitséget. Épitő és szervező munkája közben vitézkedik is. A fegyverszünet ellenére prédáló törökökre ismételten lecsap, és ezért, meg az ostrom alatti szerepéért is rettegett katona, akit a törökök mindenáron szeretnének kézre keríteni. 1554. október 17-én a Hatvanban parancsnokló Veli bég lest vet az egrieknek. Poroszló körüli falvakat prédáitat, hogy az egri vitézeket kiesalja. Bornemissza kisebb csapattal a martalócok ellen vonul. Ekkor a lesben álló erősebb török csapat bekeríti, kapitánytársával, Zoltay Istvánnal és néhány vitézével foglyul ejti. Zoltayt hamarosan szabadon bocsátják, Gergely deákot azonban Budára hurcolják, és tömlöcbe vetik. Hiába jár közben a király követe a fegyverszünet idején törvénytelenül elfogott kapitány kiszabadítása érdekében , november elején 4o fogolytársával útnak inditják Konstantinápoly felé, ahová december 13-án érkezik, és itt a Héttoronyba zárják. A törökök rá akarják birni, hogy elárulja az egri vár gyenge pontjait, hazatérve Izabella királyné szolgálatába álljon és pártjára csábítsa Ferdinánd hiveit. Ő azonban nem válik árulóvá, és bizik királya segítségében. De Bécs portai követeinek nem sikerül kieszközölni a szultánnál szabadonbocsátását, csak őreit vesztegethetik meg, hogy enyhébb bánásmódban részesítsék. Amhát pasa, az 1552. évi egri ostrom egyik vezére, a vereséggel rajta esett szégyen miatt bosszút esküdött ellene, és bár már kegyvesztett, néhány nappal előbb, hogy a szultántól saját halálára megkapná a selyemz3inórt, gyalázatos módon felakasztatja egykori hős ellenfelét. Bornemisszáról talán a leghűbb képet a még budai tömlöcében irt végrendelete adja. A hazája szolgálatában halálos veszedelembe került vitéz mélyen emberi hangja csendül ki