Katona Mária: Két évszázada Balmazújvároson - a balmazújvárosi németek története / Újvárosi Dolgozatok 5. (Balmazújváros, 1997)
A századfordulóra gyakorlatilag le is zárult a folyamat. Az 1750-es évektől a telepesek többsége már az osztrák örökös tartományokból érkezett, mivel a német fejedelmek a kivándorlást tiltó rendelkezéseket adtak ki. Az előző évtizedekben a tömeges kiáramlás valóban reálissá tette a veszélyt, hogy a német birtokok, gazdaságok a legjobb s legértékesebb szakembereket veszítik el. A harmadik, lezáró korszak már nem volt jelentős. Történtek még betelepedések, népmozgások a XIX. sz. elején is (pl. szórványos vagy egyéni betelepülések, kirajzások, belső vándorlások), de ezek már nem okoztak alapvető változásokat az etnikai határvonalakon. A betelepítés folyamatát abból a szempontból is meg kell vizsgálni, hogy mely területek népesedtek be, s milyen sorrendben. Lengyel Imre szerint a magyarországi telepítés menete a következő volt: elsőként Alsó-Ausztriából és Csehországból jöttek telepesek a nyugati határszélre, a Bakony vidékére. A Vértes hegység és Pest környéke Bajorország dunai részéről származó németeknek adott otthont. A folyamat mind nyugatabbra, ill. keletebbre tolódott: az Alföldre, a Dunántúl déli részére, a Bácskába, Bánátba Württembergből, Badenből, a Rajnavidékről, Elzász-Lotharingiából, Luxemburgból vándoroltak be. 2 0 Bellér Béla négy övezetre osztja Magyarországot a németek bevándorlása szempontjából. Az első zóna az ország középső része, ahol Pest, Fejér, Veszprém és Esztergom megyék területén telepedett meg sok német. A következő övezet a délkelet-dunántúli vidék, Tolna, Baranya, Somogy megyék, az irodalomban Schwäbische Türkei-ként emlegetett terület. Itt elsősorban magánföldesúri telepítés folyt. A harmadik zóna Kelet-Magyarország, központjában Szatmár megyével. A negyedik övezet DélMagyarország; a Bácska s a Bánság, a szervezett állami telepítés tipikus példái. 2 1 A XVIII-X1X. században hazánkba került, vegyes összetételű, itt új életet kezdő német népcsoportot máig sváboknak hívják. Ez az elnevezés azonban pontatlan és megtévesztő. A magyarországi német nemzetiségnek csak egy kis töredéke sváb eredetű. Ezek a felnémet nyelvjárást beszélő németek Baden és Württemberg területéről, az ún. Svábföldről származnak. Az első telepe-
