Katona Mária: Két évszázada Balmazújvároson - a balmazújvárosi németek története / Újvárosi Dolgozatok 5. (Balmazújváros, 1997)

14 sek valóban közülük kerültek ki: Badeni Lajos őrgróf sváb csapatai részt vettek Buda visszafoglalásában, s a katonákból lettek az első telepesek. A valódi svábok száma alacsony a németség egészéhez képest, a név mégis gyűjtőnévként él a köztudatban, s a hazai németség egészét jelöli. Ezt segítette elő a már említett Schwäbische Türkei elnevezés is; ez külföldön máig ismeretes név. A németek származása és betelepítése Otthonteremtés, az első évtizedek A betelepített németek többsége katolikus vallású volt. Kevés protestáns német falu létezett Magyarországon. Ezek a következők: Bonnya, Udvari, Gyönk, Bonyhád, Hidas, Mórágy, Harta, s néhány település a Bácskában, melyek már az országhatáron kívülre esnek. Ezek a falvak VI. Károly és II. József idején kaptak német református lakókat (Gyönk 1713-1720 között, Harta 1723-ban, amikor Ráday Pál hívott be német protestánsokat). II. József uralkodása alatt telepedtek be német reformátusok Újszivácra (1786), Cservenkára (1785), Újverbászra (1785), Soove-ra (1786)22. 1786-1787-ben népesült be Újpalota, Svábolasziba pedig Draveczky László telepített evangélikus németeket a Rajna-vidékről és Németország más részeiről.23 Az egyes falvak között is előfordult áttelepülés. A balmazújvárosi német betelepülés is sekunder, ill. tercier elvándorlás eredménye. Ezt levéltá-ri adatok s hivatalos jegyzőkönyvek is alátámasztják.24 A folyamat tehát egy országon belüli népmozgás volt. Báró Orczy István német reformátusokat telepített Vadkertre (a mai Soltvadkert), akiket a Pest vármegyei Hartáról25

? s a tolnai Nagyszékelyről s Gyönkről hívott ide. A vadkerti katolikus lakosság részéről gyakran érte háborítás a német reformátusok vallásgyakorlatát. 1766 júniusában a kalocsai püspök rendeletére a katolikusok nyílt támadást intéztek a németek ellen. Lerombolták a református és evangélikus imaházat, a gyülekezettől elvették a ha-