Katona Mária: Két évszázada Balmazújvároson - a balmazújvárosi németek története / Újvárosi Dolgozatok 5. (Balmazújváros, 1997)

18 tenek.

3

3 Ezt a levelet 1766-ban írták, amikor a Magyarországra telepedett németek közül még életben voltak a közvetlen bevándorolt első generáció képviselői. Mivel ők személyesen élték át az eseményeket, az e korból származó adatok tekinthetők a leghitelesebbeknek. A pfalzi eredet mellett szól egy még ma is ismert hagyományos ruhada-rab; a pruslappe nevü mellényt sokáig hordták az újvárosi németek, s ez a többi pfalzi származású német telepeken is megtalálható.

3

4 Szintén ezt erősíti meg, ha megvizsgáljuk a német családok nevét, amelyek 1786-ban kerültek Újszivácra. A balmazújvárosiakról 1801-ben készült első összeírással való összehasonlításkor több azonos családnevet találunk.

3

5 (Pl. a Dietz és a Schmied) így a balmazújvárosi németség nagy része feltehetőleg valóban pfalzi eredetű. Szekfű Gyula szerint az újvárosi németek Hessenből valók.

3

6 A megtelepedési folyamat nem követhető pontosan nyomon, de az eddigi kutatások szerint

3

7 bizonyos, hogy a megtelepedés nem egyetlen nagy tömegben s egy időben történt, hanem csoportokban. Az újvárosi németség magját és zömét mindenképpen a vadkerti menekültek adták. A már fent említett családok közül a következők a vadkertiek leszármazottai:

3« Béke Friedländer Pinczés - Keller Csirkés Hänkel Pokrócz - Teppich Fehér Weißenacher Rózsa - Rosinger Hegedűs Geiger Szakács - Koch Juhász Schäfer Takács - Weber Kerekes Rund Zabos Haberstuch

3

9 Molnár Müller Szarvas Hirsch A vadkertiek 1766. évi betelepülése után sem ért véget a folyamat. Az 1780-as évek közepe táján több református és evangélikus faluból (Újszivac, Cservenka, Újverbász, Svábolaszi, Újpalota, stb.) érkeztek németek.

4

0 Az első telepesek s a vadkertiek létszámáról nem sokat tudunk. 1771 márciusában adtak be egy német nyelvű kérvényt41 a debreceni egyház-