Pozsonyi József szerk.: A jobbágyvilág és a szabadságharc emléke Balmazújvároson / Újvárosi Dolgozatok 3. (Balmazújváros, 1988)

JEGYZETEK 1 Az 1514. évi törvények (Tripartium) évi 52 nap robotot írtak elő. Az 1560-as 70-es évektől a földesurak különféle módokon emelték a tételeket: sok urbárium heti 2—3 napot rögzített, végül csak azt írták elő, hogy a jobbágyok „minden munkát", „amit parancsolnak nekik", tartoznak elvégezni. A gyalog- vagy kézi robot a zsellérek, az igaerő nélküli jobbágyok terhe volt. A robotot egyetemlegesen a jobbágyfelszabadítás törölte el 1848-ban, majd 1853-ban. (A 48-as törvénykönyv IX. törvénycikkét az uralkodó 1848. április 7-én írta alá.) 2 Balmazújvárost I. Ferenc adományozta 1798-ban Semsey Endrének. 3 A szarvasmarhát kor-, ivar és használati mód szerint különböző névvel illetik. Az újszülött elválasztásáig ivar szerint (bika, üsző) borjú, három, ill. négy hónap után rúgott borjú a neve. 4 A Kárhozott halmot a Keleti-főcsatorna töltésének építéséhez hordták el. Csalog József régész 1953-ban végzett leletmentő ásatása során előbb egy utólagosan eltemetett La Tene kori úrnasírt, majd alatta az elsődleges szkíta sírt tárta fel. (írod.: Folia Archeologica új folyam VI. kötet. Bp., 1954. 37—44. old.: M. Nepper Ibolva—Seregi János—Zoltai Lajos: Hajdúsági Halmok. Hajdúsági Közlemények 8., Hajdúböszörmény, 1981. 7. old.) 5 dészma=decima (latin)=tized 6 Az eke járulékos eszköze, tisztogató szerszáma. 7 A járás vagy nyomás eredeti jelentésében az a földdarab, határrész, amelyet a termény betakarítása után a következő vetésig legeltettek. A nyomásos rendszer legfontosabb ismérve az, hogy a szántóföld évenként soron következő fele vagy harmada évről évre pihentetés céljából vetetlenül marad. (Magyar Néprajzi Lexikon, negyedik kötet. Bp. 1981. 63. old.) 8 Szeptember 29. 9 Április 24. 10 A vetésforgó a szántóföldön termesztett növények előre meghatározott helye és egymás utáni vetésének meghatározott rendje. 11 Mária Terézia 1753-ban adományozta az egész újvárosi határt és Hort 3/4 részét özvegy siklai Andrássy Zsigmondnénak. Újváros birtokosai Andrássy István és Zsigmond 1798-ig. István 1760—70 között helvtartósági tanácsos, Zsigmond 1770-ben debreceni királyi biztos, a harmadik testvér, János (1750—1817) vezérőrnagv, 1800-ban lett báró (írod. Varga Antal: Balmazújváros története 1945-ig, Debrecen, 1958. 124. old.; Nagy Iván: Magyarország családai címerekkel és nemzedékrendi táblákkal, I. köt. Pest, 1857. 41. old.) 12 A Györffy István által vizsgált és definiált, ún. ólas-kertes. kétbeltelkes vagy kertes település nyomai — melynek leírását olvashatjuk e helyütt — sem a helytörténeti irodalomban, sem a XVIII— XIX. századi kéziratos térképeken nem mutathatók ki. (írod. Györffy István: Az alföldi kertes városok. Bp., 1926.; Magyar falu — magyar ház, Bp., 1943.) 13 A szabadkéménv általános formája az ún. pendelykémény, ez sövényből kasszerűen fonott nagy építmény, amely a konyha tűzhelves részét teljes mértékben, vagy részben beborítja. Kívül-belül vastagon tapasztják, tetejére szikrafogó és elővédő funkciójú fede38