Pozsonyi József szerk.: A jobbágyvilág és a szabadságharc emléke Balmazújvároson / Újvárosi Dolgozatok 3. (Balmazújváros, 1988)

let építenek. (írod.: Magyar Néprajzi Lexikon, negyedik kötet. Bp., 1981. 519. old.) 14 Kb. 8 dl. 15 Szőlőprés 16 Az időszakos gazdasági munkások, cselédek, napszámosok bérében bennfoglaltatott a napi étkezés is. 17 A Kaparás-zug a Kőudvar „tartozéka" a községtől délre a Kadarcs kanyarulatában. (írod. id. Varga Antal: Földrajznevek Balmazújvároson, Debrecen, 1942. 31. old.) 18 A múlt század derekáig a patkó alakban beépült község „szívébe" nyúlt szikes, zsombékos, nádas határrészt a község déli belterületi határáig Nagyszíknek a mai Zene, Nádas, Attila, Sas és Pacsirta utcák területét — egészen az Árpád utcáig — Sziknek vagy Kisszíknek nevezték. 19 Hajdú vármegye kialakításáig 1876-ig Balmazújváros Szabolcs vármegye része volt. 20 Petrovics József Varga Antal könyvében István. (írod. Varga Antal: i. m. 177. old.) 21 Ma Veres Péter utca. 22 Tűzharcos Szabó Ferenc kocsmája a második világháború alatt még működött. 23 Nye bojsza (orosz fon.) = nefélj! 24 Retirálj=se retirer franciából korabeli német katonai zsargon= visszavonul. 25 Az orosz sereg átkelését a Tiszán Korponai János ezredesnek cca. 3000 népfölkelővel — akiknek alig egyharmada rendelkezett lőfegyverrel — kellett volna zavarnia. Az oroszok mintegy húszszoros túlerejével érthetően nem vették fel a népfölkelők a harcérintkezést, (írod. Magyarország hadtörténete II., Bp., 1984. 540. old.) 26 Paszikievics herceg vezette orosz sereg 1849. július 27-én kelt át a Tiszán Tiszafürednél és 30—31-én tartózkodott Balmazújvároson, (írod.: Debrecen története 1693—1849. 2. köt., szerk. Rácz István, Debrecen. 1981. 487. old.) 27 Ma 2-es Számú Altalános Iskola a Hortobágyi utca 6. szám alatt. 28 A tövisborona tövises gallyakból készített, magtakaró és talajporhanyító eszköz. 29 „A múlt évszázad közepe táján bontották le Vinnyó nevű kocsmát a nagyháti vasútállomástól nem messze. Romjai ma is megtetszenek." (írod. Id. Varga Antal i. m. 38. old.) 30 Az adatközlő tévedése, ez természetesen 1849-ben történt. 31 A Paszkievics által vezetett cári fősereg létszáma 60 000 fő körüli lehetett. (írod. Magyarország hadtörténete II., Bp.. 1984. 546. old.) 32 Nagy-Sándor József (1804—49) honvédtábornok, ekkor az I. hadtest parancsnoka. Aradi vértanú. 33 1849. augusztus 2-án a Köntösgátnál, az Üjvárosi úton Nagy-Sándor József tábornok mintegy 10 000 főnyi hadteste és az öt-hatszoros túlerőben lévő Ivan Fjodorovics Paszkievics herceg vezette cári fősereg között zajlott le a szabadságharc utolsó nagyobb csatája — a debreceni csata. 34 Miciszláv Woronieczky lengyel herceg, a magyar szabadságharc vértanúja, a lengyel légió parancsnoka 1949. augusztus 9-én a temesvári csatában esett fogságba és Pesten, október 20-án bitófán végezték ki. (írod.: Pallas Nagy Lexikona, XVI. kötet 1076. old.) 39