Várhelyi Ilona: Bibliával Munkácsy Krisztus-trilógiája előtt (Debrecen, 2009)

Jézus kereszthalála

kötéllel van a kereszthez kötözve. Jézust viszont szegekkel verték át, és halálát lándzsadöféssel biztosították, amit az bizonyít, hogy a „hitetlen" Tamás apostol a szegek és a lándzsa helyét kívánta tapintani a feltámadt Krisztus testén. A latrok esetében nem tudjuk, hogy szegekkel vagy kötéllel feszítették-e őket keresztre, de azt tudjuk, hogy Jézus hamarabb halt meg, mint ők. A halál gyorsabb beálltát segítette elő a lábszárcsontok megtörése, amelyre Jézusnál már nem volt szükség. Az első ismert Golgota-ábrázolásokat Itáliában találták és az V. századból valók. (A kereszt tiszteletét Nagy Konstantin anyja, szent Heléna alapozta meg azzal, hogy 326 körül, hosszas kutatás után, újabb ráépítések alatt fellelte a Golgotán Krisztus keresztjét. Erről Aquileiai Rufinus (345-410) egyháztörténete részletesen beszámol.) A korai ábrázolásokon Jézus még él a kereszten, lába alatt támaszték (suppedaneum) van, két lába külön-külön van átszögezve. A késő bizánci időszakban (8-9. sz.) kezdik - sok emberi vonással - ábrázolni a kereszten lelkét kilehelt Jézust. Ezt az - emberi természe>>l 96 Krisztus él a kereszten A képzőművészet újabb kori történetének nagy Golgota-képeivel ellentétben Munkácsy Krisztusa még él a kereszten! Nem azért él, mintha innen - emberileg nézve - még lenne visszaút! Munkácsy élő Krisztusa a korai bizánci ikonok teológiai tartalmához hasonlóan azt sugallja, hogy az élet nem szüntethető meg a test gyötrelmes halálával, bár a test földi szenvedése és halála is örök törvény. Azzal, hogy Munkácsy nem a lelkét kilehelt Jézust, hanem a súlyosan szenvedőt mutatja, talán ennek a történetnek az örök jelenidejűségét akarja érzékeltetni. Az élő arc már része annak a bonyolult tartalmi sűrítésnek, amelyhez nem elegendők a formai bravúrok. Itt kényszerül rá Munkácsy, hogy a realizmus kereteit még tovább tágítsa a szimbolizmus irányába, és a mű gondolatait hordozó jeleket rendszerbe állítsa.