Szűcs Sándor: A puszta utolsó krónikása (Túrkeve, 2003)
Dankó Éva: Emlékezés az utolsó tanúra
vállaira hárult a családfenntartás, a gazdálkodás minden gondja. Az apa korai halálához hasonló csapás érte aztán a családot akkor, amikor az elsőszülött fiú, az apa nyomdokaiba léphető Lajos, alig hogy bevonult, az első világháborúban elesett. A két nagyobb lány kiházasítása is nagy érvágás volt az akkor már anyagi gondokkal is küzdő családnak. De különösen nagy veszteség volt abban az értelemben, hogy a lányok eltávoztak Bajomból, hogy házasságaik nem sikerültek, hogy a család és a köztük lévő kapcsolat nemcsak meggyengült, hanem fel is számolódott. Végül is négyen maradtak a Szűcs-portán: Zsuzsika néni, Zsuzsika a csípőficamos, szívbeteg kisebbik lány, Sándor és a legkisebb fiú Imre. Zsuzsika néni emberfeletti küzdelmet folytatott a megmaradt család egyben tartásáért, boldogulásáért. Több mint félévszázados özvegysége minden napját a ráhárult feladat, a családfenntartás minél jobban, a hagyományoknak legjobban megfelelő módon való teljesítésének szentelte. így taníttatta - már meglehetősen nagy anyagi nehézségek közt - a két fiút, Sándort és Imrét, sőt Zsuzsika taníttatásával is megpróbálkozott. Tanítónő, óvónő szeretett volna lenni. Azonban ezzel a feladattal Zsuzsika néni már sikertelenül kísérletezett. Imrét a kisújszállási gimnáziumba járatta, érettségi után pedig a debreceni egyetem református teológiai karára vétette föl. Sándor pedig a püspökladányi polgári iskola (magánés bejáró tanuló!) után a debreceni felsőkereskedelmi iskolába került. Az akkor már praktikus célokat maga és családja elé tűző anya kívánsága volt ez. Az, hogy Sándor, a leendő közgazdász, pénzügyi szakember, kereskedő gyorsan álláshoz, pénzhez, vagyonhoz jusson és feltartóztassa a család bukását. Sándor engedelmeskedett, holott már ekkor tudott dolog volt mind az anya, mind saját maga számára, hogy másra vágyik, hogy más célokat követne. Az anya tervein meg a maga engedelmességén csak a felsőkereskedelmi iskolai érettségi után esett csorba: Sándor elhatározta, hogy nem lesz kereskedő, hogy nem lesz közgazdász. Debrecenben maradt, különbözeti érettségit tett és beiratkozott a debreceni egyetemre: földrajz-történelem szakot választott. Nagy erőfeszítést jelentett a családtól mindez. Zsuzsika néni egyre-másra adogatta el a „tagokat" azaz a földeket, felszámolták a juhászatot is, a háznál tartott állatok száma is megcsappant. Az pedig, hogy Sándor az egyetem elvégzése után sem ment állásba, illetve nem lépett pénzkereső pályára, hanem négy éven át bennmaradt az egyetemen díjtalan gyakornokként dolgozva a Milleker Rezső vezette egyetemi Földrajzi Intézetben, egyenesen csapás volt a család számára. A csapás nagyságát vajmi kevéssé mérsékelte az, hogy Imre elvégezve a teológiát, segédlelkészként tevékenykedett. Csak annyiban jelentett könnyebbséget, hogy a saját maga szűkös viszonyait rendezte, önellátóvá vált. Nem változtatott ezen a helyzeten az sem, hogy Imre hosszas távoli helyeken való segédlelkészség után (melyek közül legnevezetesebb Sándor színrelépésének szempontjából is Tiszafóldvár volt), anyja követelő kérésére haza, Biharnagybajomba jött segédlelkésznek. Mindezt azért mondjuk el ilyen részletezően, mert azt a sokszor leírt, és azt az általánosan mondogatott véleményt, hogy tudniillik Szűcs Sándor meghasonult az egyetemmel és négyévi díjtalan gyakornoki tevékenység után visszavonult és hazament Bajomba gazdálkodni, ezek a részletek nem annyira cáfolják, mint inkább gazdagabban árnyalják - ahogy mostanában szokás mondani. Szűcs Sándor a jövedelmező állás kilátásának hiányában, anyja hívására, de a maga elhatározásából is ment haza gazdálkodni, hogy segítsen anyján, családján. Belejátszhatott ebbe az elhatározásba egyfajta meghasonlás is az egyetemmel, a Szűcs Sándor világától egyre idegenebb tendenciákat melengető egyetemi közélettel, bizonyos mellőzöttség érzése is. A fő ok azonban anyagi természetű volt, a szegénységből való kilábalás vágya. Az elhatározásban segíthették azok a korábbi sikerek is, amelyek korai publikációi révén érték és nevét elég széles körben ismertté tették. Méltán
