Szűcs Sándor: A puszta utolsó krónikása (Túrkeve, 2003)

Dankó Imre: Jegyzetek

34. Szűcs Sándor: A sárkány a sárréti nép hiedelmében. Megjelent az EtnographiaNépéletben (II. évf. 1940. 4. szám 454-459.). Sárkány = néphitben élő, természetfeletti erővel bíró állat. Legtöbbször kígyó alakú, több feje, keze, lába van és kénköves lángot lehel. Csuba Ferenc = az „imposztor" táltosszerű szélhámos, aki furfangos módon többeket megcsúfolt, megtorolta a rajta esett sérelmet. Szűcs Sándor számtalanszor megírta históriáit. Cséfa = bihari falu, a középkorban vásáros hely, mezőváros. Ritkaborz = bihari puszta. Ugra = bihari falu, Biharugra. 35. Szűcs Sándor: Nagysárréti babonák és mende-mondák az elásott kincsről. Megjelent az Ethnographia Népéletben (XLVII. évf. 1936. 299-306.). Vándorló legények = vándorló mesterlegények. Muszka = orosz. Bojár = gazdag család, birtokai a nádudvari határban terültek el. Puli = pásztorkutyafajta. Nadányiak = a Nadányiak, ősrégi középnemes család, székhelyük, birtokaik központja Bakonszeg. Komótfia - komódfia, fiók. Zug — zsákutca. 36. Szűcs Sándor: Boszorkány-történetek a Nagysárrétről. Megjelent az EthnographiaNépéletben (XLVII. évf. 1936. 151-155.). Teri = teher. Kornyadozott = betegeskedett, gyengélkedett. Kevi bába = túrkevei bába. 37. Szűcs Sándor: Az „égbenyúló fa" a sárréti néphitben. Megjelent az EthnographiaNépéletben (LVI. Éévf. 1945. 23-26.). Tetejetlen fa = magas, égbenyúló fa. Világfa = óriási az egész világot hordozó fa. Jurta = mongol (sátor) hajlék. Csihét üt = zajt kelt. Szájavallása után = saját mondása szerint. Ombolyogni - gomolyogni. Öregbojtár = régi pásztor, de nem számadó. Kórászoltak = kavarogtak, kószáltak. Tőgyfa = tölgyfa. Szalontai = nagyszalontai. Ceremónia = szertartás. 38. Szűcs Sándor: Csuba Ferenc és a ványai juhbehajtás. Szemelvény a Régi magyar vízivilágból (Bp. 1977. 203-210.). Imposztor = rendetlenkedő, csínytevő, gazember. Pénzásás = kincskeresés. S aj dit = rosszul néz.