Szűcs Sándor: A puszta utolsó krónikása (Túrkeve, 2003)

Dankó Imre: Jegyzetek

Nagykunság. Önálló magyar néprajzi csoport a Tiszántúl északkeleti részén. A Hét Hajdúváros (az „öreg hajdúvárosok") alkotta a Hajdúkerület: Hajdúböszörmény, Hajdúhadház, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Hajdúdorog, Vámospércs, Polgár. Lakóik zöme a Bocskai István által letelepített és kiváltságolt hajdúk leszármazói. Polgár a XVIII. század folyamán kivált a Kerületből. - Három Föld, Szűcs Sándor alkotta kistáj-név és népcsoport elnevezése. A Sárrét, a Nagykunság és a Hajdúság területéről, illetve lakóiról van szó. Szűcs Sándor a három kistáj lakosságának közel egyforma társadalmi helyzete, azonos kultúrája, a feudalizmus megkötöttségei közt élvezett viszonylagos szabadsága alapján látta együtt őket. - Vö.: Kása László - Filep Antal: A magyar nép táji-történet tagolódása. Néprajzi Tanulmányok. Bp. 1975. - Az egyes településekre vonatkozóan legjobb eligazítást nyújt, az úgynevezett „Vizes világ" utolsó éveiből származó, a közelmúltban reprint kiadásban is megjelent: Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára. I-IV. Pest. 1851. Pákász = rétes ember, rétész; gyűjtögető-, zsákmányoló ember, lápi ember (halász, vadász, madarász, méhész stb. egy személyben). Karám = nádkerítés az állatok számára, enyhet ád, széltől óv, az állatokat összetartja. Lecsapolás ideje = a Sárrét lecsapolása bizonyos XVIII. századi kezdetek után a múlt század derekán indult meg. Legnagyobb jelentőségű munkálata a Berettyó csatorna (új meder) megépítése volt Bakonszeg és Szeghalom között, 1855-1860. Szárazulat = alacsony hátság, a vizes világban szárazon maradó terület. Sziget = a vizes világban a vízből, mocsárból kiemelkedő, vízmentes, településre és mezőgazdasági munkára alkalmas terület. Réti pásztor - rideg pásztor; olyan pásztor, aki a településektől távol, a rétségben él és télen-nyáron kint tartott jószágait őrzi. Tisza ártere = az árvízvédelem, a vízszabályozás előtti időkben óriási kiterjedésű alföldi terület, mind a Tisza, mind mellékfolyói (Szamos, Körösök és a Berettyó stb.) mindkét oldalán. Hortobágy = a Berettyóba ömlő folyó, illetve a Hortobágy mindkét oldalán, Debrecentől nyugatra elterülő legelőterület, puszta. Hujjogató hajdúk = Huj, huj! Kiáltásokkal ijesztgető, jelt adó hajdúk. 3. Szűcs Sándor: Bevezető a Pusztai szabadokhoz. Szemelvény a Pusztai szabadokból (Bp. 1957. 5-6.). Tiszántúl = a Tisza bal, keleti oldalán elterülő síkság, több kistáj foglalata. A Nagyalföld szerves része. Sárrét = kétszeres (Kis- és Nagysárrét) kistáj a Tiszántúlon. Kunság = itt Nagykunság jelentésben szerepel. Hajdúság = a hajdúvárosok területe és lakossága. Békés = Békés megye, itt, mint önálló alföldi táj, a Sárréttel szoros kapcsolatban álló terület szerepel. Középkori eredetű vármegye. Neve Békés városától, illetve az ott állt várától származik. Szilaj pásztorok - rideg pásztorok, télen-nyáron egyaránt kint lévő, legeltető pásztorok. Rétes emberek = reteszek, lápi emberek, pákászok; a rétből élő, gyűjtögető, zsákmányoló életmódot folytató emberek. Pákászok - rétes emberek, reteszek, a rétből élő, gyűjtögető, zsákmányoló életmódot folytató emberek. A pákászok sokrétű tevékenységében mintha nagyobb részt kapott volna a halászat.