Szűcs Sándor: A puszta utolsó krónikása (Túrkeve, 2003)

Dankó Imre: Jegyzetek

Betyárok = törvényen kívül álló, főleg pásztorokból származó; lopásból, „szerzés"-ből, rablásból élő, magukat a rétségben, erdőkben elrejtő emberek. Szűcs Sándor kétféle betyárt különböztet meg. Az egyik csoport kissé népi hős, a kuruc kor, az 1848/49-es szabadságharc megtorlásai elől elbujdosott jólelkű legényekből állt. Ezek a szegény nép védelmezői, a tényleges rablókkal, haramiákkal harcban álltak, a békés termelőmunkát végzők védelmét is szolgálták (réti betyárok). A másik csoport gonosztevő, tolvaj, rabló, gyilkos, ugyancsak a rétek, erdők lakója, a csárdák, orgazdák látogatói, barátai (futó betyárok). Útonjárók = a gyalogosan vagy szekereken, esetleg lóháton egymagukban vagy csoportosan utazók népes, sokrétű tábora: vásározók, piacolók, vándor-, alamizsnát gyűjtő diákok, vándorútra kelt mesterlegények, szabadságos katonák, kupecek, kalmárok, kofák, vándorzenészek, énekesek, komédiások stb. Csárdai és tanyasi népek = az útonjárók találkozó és pihenőhelye volt a csárda. A tanyasiak - külterületen lakók - találkozó helyei is a csárdák voltak. Jászság = északalföldi kistáj és (jász) népcsoport. Főhelyük Jászberény, nemcsak a Jászkerület, hanem a Kis- és Nagykunkerületekkel közös Hármas Kerület székhelye is. Karcagi bíróság = nagykun-kerületi bíróság. 4. Szűcs Sándor: A Sárrét meghatározása. A szemelvény címét mi adtuk. Megjelent: A régi Sárrét világa (Bp. 1942. 5-8.) c. munkában. - A Sárrét volt Szűcs Sándor központi tárgyköre. Földrajzi, történelmi, néprajzi vonatkozásait számtalan formában bemutatta. Szemelvényünkben a Sárrét néprajzi-emberföldrajzi meghatározását kísérli meg. Püspökladány = Ladány, P.-ladány, sárrétszéli mezőváros, ma fontos közlekedési csomópont. Szerep = sárréti kisnemesi falu, szigettelepülés. Sárrétudvar = Udvari, sárréti falu, Püspökladány és Biharnagybajom között. Biharnagybajom = Bajom, sárréti mezőváros, Kis- és Nagybajomra tagolódott. A XVII. században vára miatt is jelentős helység. Szűcs Sándor szülőhelye, szerinte a „Sárrét fővárosa". Nagyrábé = Rábé, Rábi, sárréti falu, Biharnagybajomtól keletre. Kis- és Nagyrábéra tagolódott. Bihartodra = Torda, sárréti falu, Nagyrábétól északkeletre. A Szűcs Sándor vezette Sárréti Népfőiskola székhelye. Szeghalom = a Kissárrét központja, honfoglaláskori település, mezőváros, a Péter András által alapított gimnáziuma a sárréti írók, művészek (Sinka István, Szabó Pál, Fehér Lajos, Fehér Gyula stb.) „otthona" volt. Szűcs Sándor Szeghalom díszpolgára volt. Itt működik a Sárréti Múzeum. Dévaványa = Ványa, sárrétszéli mezőváros. Túrkeve = Túrkevi, Kevi, nagykunkerületi város a Berettyó mellett. A hozzátartozó Ecseg pusztán nevezetes az állattartás. Sárrétszéli település, története, népélete a leginkább kutatottak közé tartozik. Múzeuma a sárréti népélet bemutatása szempontjából is jelentős. Kisújszállás = Kisúj, nagykunkerületi város, Túrkevétől északra, az egész ország életében oly fontos Pest-Szolnok-Debrecen útban. Partikulájából kinőtt gimnáziuma fontos kulturális központ (Arany János, Móricz Zsigmond). Karcag = nagykunkerületi város, itt működött a Kerület több intézménye (például bírósága), bár a kerületi központ nem Karcag, hanem Kunszentmárton volt. Györffy István szülőhelye. Korán a néprajzi érdeklődés előterébe került; múzeuma, melynek Szűcs Sándor tíz évig igazgatója volt, a magyar vidék leggazdagabb néprajzi gyűjteményei közé tartozik. Nagysárrét - a Berettyó árterülete, a Tiszántúl közepén fekvő mély teknő. Bakonszeg = sárréti falu, egyik volt határrésze Pusztakovácsi. Bessenyei György lakó- és halálozási helye.