Szűcs Sándor: A puszta utolsó krónikása (Túrkeve, 2003)

Szűcs Sándor írásai - 25. Biharnagybajom határának régi vízrajza és a község kialakulása

Később nem lévén a hadnak tényleges értelme, a tized elnevezés jött szokásba. De tulajdonképpen több had tett ki egy tizedet, s minden tizedben volt egy patroj vagy másként: bakter, éjjeliőr, aki éjszakánként az utcákat rótta, tűzre, vízre vigyázott, tolvajoktól őrizte az alvók vagyonát. Eleinte vetették az őröket, ki-ki sorra került, később pedig esztendőre fogadták.

35 Ezen tized névben a régi nemesi szervezet nyomát kell vélnünk; 48 előtt a község elöljáróságában tizedesek és hadnagyok szerepelnek. A községben többholdas nemesi porták terjeszkednek, körül a szélükön apró jobbágy- és zsellérudvarokkal, idővel azonban örökösödés és eladás folytán felosztattak hosszában, keresztben. A tizedek belsejébe eső udvarokhoz zugot kellett hagyni, hogy az ott lakók kijárhassanak. Elejét zug szájának, közepe táját derekának, végét pedig fen ekének mondják. Térképünkön egyes tizedekben még kivehetők a felaprózott nemesi telkek maradványai, az ún. tőke-udvarok. Pl. a már említett helyen a Jeney-udvar, melynek 1869-ben még két utcára nyílott kapuja. A Petőfi utca Baross utca felé eső végén pedig a Nemes udvar. Az udvarokat nádfallal, vagy - különösen a gazdák - trágyából rakott gerágyával kerítették körül. Ezek a kerítések valósággal útjai voltak a gyakori tüzeknek, az utóbbi pedig fészke a férgeknek, melegágya mindenféle nyavalyának is, de semmibe se kerültek. A nád a falu alatt termett, az udvarbeli jószágállomány pedig annyi trágyát hagyott maga után, hogy öles szélességű gerágyát is hányhattak az óriási udvar köré. Aligha hatósági tilalom vetett gátat ezen kerítkezési módnak. Ennek itt nem találjuk nyomát. Megelőzte a körülmények egyéb változása: a lecsapolás után nem termett nádat a határ, az eke alá fogott földeken pedig zöldugar helyett általánossá lett a trágyázás. Végleges eltűnésük ideje is ezekével esik egybe. A 80-as évek végén a deszkakerítés válik általánossá. Az udvaron beljebb, igen gyakran a hátulján állott a ház, a pécébe nem építkeztek. Mint mondják a tűztől, a gyújtogatóktól őrizkedtek ezáltal; régen a haragosok gyújtogatással álltak bosszút, üszköt dugtak az ereszbe. így legalább nem jutottak hozzá olyan könnyen. De volt ennek másik oka is: az udvar rendszerint az utca felől volt legelültebb, legsárosabb. A nádfalú házak mindinkább ritkulnak, az erősebb sárfal, vertfal, vályogfal építése járja. A legújabb időkig nádtetőt csináltak és tapasztott nádból, deszkából való szabadkéményt. Szaporodnak az udvar épületfajtái, a lakóházak mellett különféle ólak, górék, majd a gabonásvermeket felváltó magtárak, sárból való gabonatartók, gazdasági felszereléseknek helyt adó színek tűnnek fel. Az állattenyésztés megoszlott módja létesítette bent a tűzhelyes nagy ólakat, amik 15-20 vagy több lónak adtak fedelet. Télen sár padkával körülvett helyen tüzeltek benne, nagy pendelykémény alatt. Kocsisok, szolgalegények is itt időztek, laktak. Nagyok voltak a tehénólak is; gazdahelyről 10-15 tehén járt ki a csordára. Az ökröket ezelőtt nem kötötték fedél alá, hanem épületek, vagy kazlak enyhébe tett jászlak mellett tartották, teleltették. Kisebb állatok: aprójószág, disznó számára csak hevenyészték a fedélíket, de nem voltak ritkák az egymásba eresztett tölgyfadeszkákból való ólak sem, náddal fedve. Oláh-ólaknak hívták ezeket, mert deszkáit az oláhok hozták ide a vizek hátán. Az épületeken kívül még a rakományok foglalják a helyet. Az 1906-07-ben megejtett tagosításig minden takarmányt, szalmát, tengerikórót haza kellett szállítania földjéről a gazdának, mert senki sem felelt a kintmaradóért. Szent Mihály napja után felszabadult a határ s a pásztorok a szántóföldekre is ráhajtották a jószágot. A téres udvaron végezték három-négy szérűn a nyomtatást, és a szórás hetekig tartó munkáját is.

36 35 Bárándi kh. Köri, Jk. 1856. - 1855-bcn Bihar megyében a közbátorság a mások méltó aggodalmára gyakran veszélyeztetve volt, s ennek némi mcggállása tekintetéből egyebek közöli az éjjeli őrjáratok gondos felügyeletét rendelik el. 36 A háztájról és kialakulásáról „A sárréti ember házaiája" c., még kiadatlan dolgozatomban irtam. Itt tehát az amúgy is szűk keretekben nem részletezem.