P. Szalay Emőke: Magyar népi kerámi a Déri Múzeumban II. (Debrecen, 2003)

Feltételezett mezőtelegdi edények

Feltételezett mezőtelegdi edények A mezőtelegdi fazekasságra csupán az utóbbi időben irányult a figyelem. Kresz Mária volt az első, aki felhívta a figyelmet arra, hogy itt jelentős fazekasság működött az elmúlt századok során.

268 Legutóbb Emődi János és Sipos József tanulmánya foglalkozik az itteni fazekassággal. Munkájuk nagy jelentősége, hogy levéltári adatok felhasználása mellett helyszíni kutatásokat is végeztek, amelyek során selejtgödröket tártak fel. Az itt előkerült töredékek alapján teszünk kísérletet a bemutatott edények nagy részének meghatározására.

269 Elsőként a Kresz Mária által feltételezett habán hatást tükröző mezőtelegdi edényeket mutatjuk be. A kiindulópontot jelentő szalacsi úrasztali boroskannán talán a hosszú kardszerű levelek tekinthetők itteni jellegzetességnek. Ugyanakkor meg kell rögtön említeni, hogy a tordai edények közül a sötét alapúakon is előfordulnak hasonló levelek. Ezek a sajátos levelek adják a kiindulópontot egy szarvasos bokály telegdi készítésének felvetéséhez. A leghosszabb sárga levelet két-két kisebb vízszintesen vonalazott levél fogja közre. A fő díszítmény egy félköríves virág felett ugró hátranéző szarvas. Az állat agancsa fenyőágszerű, nem hasonlít igazi agancsra. Bár a minta kékkel keretezett, azonban ez nem azonos a zilahiak által használt lazúrral

270 (194. kép). Mielőtt habán hatást feltételeznénk a díszítményben, azonnal ki kell emelni, hogy a habán kerámián a félvirág nem szerepel, amint ezt Kresz Mária kimutatta. A szarvas ugyan gyakran látható, általában nem fordul hátra, ilyen formában magyar edényeken tűnik fel. Felverjük a telegdi készítés lehetőségét egy fedeles kosárka esetében. Az áttört oldalú, fedeles edénykék a XIX. század középső harmadában jelentek meg, az Alföldről ismerünk többet, bár azok inkább a XIX. század második felében készültek. A nagy mesterségbeli tudást eláruló edényke összesodrott füle erőteljesen elálló. Díszítményében a zöld és a sárga mellett a sűrű kék szín is jelen van, az ezzel készült levelek emlékeztetnek más telegdinek tartott edényre, pl. a szalacsi úrasztali boroskannára.

271 Leemelhető fedelén sárga madár ül zöld leveles ágakon

272 (195. kép). Úgy véljük, hogy ezen a két edényen a habán hatás érződik szemben a következő edényekkel, amelyek mind formailag, mind díszítményükben a népi jelleget tükrözik. 268 Kresz Mária 1972. 219-225. 269 Lásd Emődi János - Sipos József 2002. Ezúton is köszönöm, hogy eredményeiket felhasználhattam. 270 Ltsz.: DGY. 20. m.: 22 cm. 2?

i Lásd Kresz Mária 1991. 257. kép 272 Ltsz.: V. 1918.139. m.: 20 cm.