P. Szalay Emőke: Magyar népi kerámi a Déri Múzeumban II. (Debrecen, 2003)
Avasi-vámfalui kerámiák
Avasi - vámfalui kerámiák A Felső-Tisza vidék fazekasságában az egyik legismertebb központ Vámfalu volt. Sajátosságát több tényező alakította. A XIX. század második felében az adatok szerint jelentős számú fazekas működött a településen. 1870-ben 32-en művelték a mesterséget, ugyanakkor 1885-ben 10 mester szerepel a nyilvántartásban. Ez a szám tovább csökken 1896-ra. Természetesen a nyilvántartott mesterek az iparos engedéllyel rendelkezők voltak, mellettük feltehetően sokan voltak, akik enélkül űzték a mesterséget. Ezt bizonyítja, hogy 1900-ban 37-en fazekasok. 53 Csupor István az általa alkalmazott avasi stílus eredetét a hódoltságkori magyar díszkerámia stílusa továbbélésének tartja. 54 Eddigi ismereteink szerint a románok számára nagy mennyiségű edényt készítő vámfalusi fazekasok munkáira a fehér alapszín a jellemző, amellyel a tányérokat készítették a pománára, a halotti torra, illetve a halotti ajándékozásra. Ezek sajátos díszítésű edények voltak, barna szárúval írt vörös és zöld színezésű mintákkal. Másik kedvelt edényféle a vizeskorsó volt, amelyben a bikszádi búcsúból vittek haza szenteltvizet. A Déri Múzeum egy jellegzetes mintával díszített idesorolható vámfalusi korsót őriz. Már a formája is jellegzetes, a viszonylag széles talpból induló test erősen öblös, legnagyobb szélességét egészen magasan éri el, ebben kissé emlékeztet a mezőtúriak korsóira. Fülének felívelés is azokhoz hasonló. Szája jellegzetes összenyomott korsószáj. A fehér engob alig fedi az edény öblének felét. Az erőteljes díszítés a korsó vállán látható, amelyet alul többszörös barna vonal zár le, felül két vonal között hullámvonal határol. A díszítmény barna körvonalú vörössel és zölddel festett. Az öböl közepén egy sugaras nap, amelyet két oldalt függőleges egymásból kinövő szívek sora és a fül irányába hajló ág kisebb és nagyobb levelekkel és rozmaringággal fog közre 55 (35. kép). A következő korsó engob nélküli, így az égett agyag vöröses színe adja az alapszínt. Formailag teljesen megegyezik az előbbivel, a díszítmény szerkezete is ugyanaz, alul és a nyakon barna csíkokkal határolva. Ugyancsak mázas a szájperem és az ívócsecs. A díszítés viszont mind színében, mind elemeiben teljesen elüt az eddig ismert vámfalusitól, ilyen színezésűek voltak a magyarok számára készített termékeik. Az öböl közepén hatszögű 53 jekelfalussy József 1885. 363. Mesterek: Biró István, Gámbra Iván, Koner Mihály, Pál Áron, Pál Sámuel, Rákos György, Sebő Dániel, Szakács György, Váradi Bálint, Váradi József. Uő. 1896. Biró Károly, László Miklós, ifj. Váradi József. Kresz Mária 1990 a. térkép. 34 Csupor István 1998. 163. 55 Ltsz.: V. 1942. 50. m.: 28 cm.
