P. Szalay Emőke: Magyar népi kerámi a Déri Múzeumban II. (Debrecen, 2003)

Avasi-vámfalui kerámiák

csillag, amelynek két oldaláról hajlik a fül irányába az egyenes szár, rajta egyszerű levelek zöld és barna színnel. Viszonylag sok rajta a fehér, amely a csillag kontúrjait, illetve a szár vonalait gazdagítja

56 (36. kép). A díszedények közé tartozik a kancsó. A Déri Múzeum kis kancsója a korsóhoz hasonlóan magasra húzott öböllel készült. Nyaka széles, szája kissé összenyomott. Díszítésének szerkezete a korsóéhoz hasonló az öblén, barna csíkok közötti elhelyezésével, a szájperem színezésével. Folyóedény voltát bizonyítja, hogy csak körvonal nélküli motívumok díszítik. Az öblén egy virágból induló körbefutó hulláminda, levelei az előbbi korsón lévőkhöz hasonlóak, a végén két kacskaringó zárja. A nyakon margarétavirág és levélminta. Az előbbivel szemben itt a barna szín a hangsúlyos, láthatjuk rajta a vámfalui edényekre jellemző barna csíkot

57 (37. kép). Egy kis hengeres testű findzsa azonos színű, díszítése szerkezetében az alul-felül lévő barna vonallal hasonló az előbbiekhez. Mintája rézsútosan hajló barna vonalkázással díszített ágon zöld levelek és fehér vonalak, a végén fehér és barna szirmú virág

58 (38. kép). Két kis szilke szintén 1940-ben került a múzeumba, az elsőnek a derekán fut a leveles koszorú margarétával zöld, fehér és drapp színben

54 (39. kép). A másik díszítményét ferde ágak és szőlőfürtszerűen rendezett pettyek alkotják, a nyakon és a díszítmény alatt fehér csíkok

60 (40. kép). Egy nagyobb, ragyogó mázú edényen egymásból kiinduló, eltérő irányú féloldalas ágak függőleges pontsorokkal elválasztva alkotják a díszítményt

61 (41. kép). Idesorolunk egy fekete szilkét, amelyen szintén geometrikus díszítés látható. Fehér vonallal tagolt szájpereme utal itteni készítésére, nyaka alatt kettős zeg-zug vonalak, közeikben szabályos fehér körök és egymást metsző kettős vonalak

62 (42. kép). Bár Vámfaluból elsősorban feketével húzott függőleges csíkkal díszített tejescsuprokat említenek, a Déri Múzeum egyik csuprát Vámfaluban vették, ezen fekete mázra fehér csíkokat húzott a fazekas

63 (43. kép). A Déri Múzeum vámfalui tányérjai első látásra két csoportba sorolhatók, a románok és a magyarok számára készültek egymástól eltérő díszítményűek. Az első csoportba sorolható tányérok közül először két korai darabot mutatunk be. A XX. század elején múzeumba került tányérok jellegzetessége, hogy élénk sárga az alapjuk, ezen láthatjuk a sajátos mintát. Az egyik tálon a szőlőfürtök mellett a jellegzetes bányai négyszirmú virág látható a díszítményben. Amennyiben ez valóban vámfalusi munka, akkor ebben a motívumban feltétlenül Nagybánya hatását láthatjuk

64 (44. kép). 56 Ltsz.: V. 1942. 51. m.: 28 cm. 57 Ltsz.: V. 1942. 49. m.: 20,5 cm. 58 Ltsz.: V. 1942. 52. m.: 11 cm. 59 Ltsz.: V. 1942. 97. m.:ll cm. 60 Ltsz.: V. 1942. 98. m.:ll cm. 61 Ltsz.: V. 88. 24. Lm.: 17,4 cm. 62 Ltsz.: V. 99. 27. 1. m.: 22,2 cm. 63 Ltsz.: V. 1942. 54. m.: 16 cm. 64 Ltsz.: Sz. 1908. 204. átm.: 23,5 cm.