P. Szalay Emőke: Magyar népi kerámi a Déri Múzeumban I. (Debrecen, 2002)

Sárospataki kerámia

Sárospataki kerámia A Felső-Tisza vidékhez sorolt sárospataki fazekasság az egyik legalaposabban feltárt központ, Román János részletesen feldolgozta történetét és a fennmaradt emlékanyagot. A nagyon korai múltra visszatekintő fazekasság jelentőségét bizonyítja, hogy már 1572-ből említik első céhprivilégiumukat, bár maga az okirat nem ismert.

229 Román János ízlésáramok kereszteződésében kialakult magános gócnak tekintette Sárospatakot, amely szerinte egyeden stíluscsoporthoz sem sorolható. Ezzel szemben Domanovszky György a középtiszai stíluscsoport legkeletibb műhelyeként említi.

230 Ezt a véleményét erősítette meg a későbbiekben is, amikor kiemeli a parasztedény stílus dél felé mutató kapcsolatait, amelyek az értékesítésben és a vándorlásban egyaránt megnyilvánultak.

231 Már ekkor utalt a gyöngyös-pásztói és a debreceni kerámiával kimutatható rokonságra. Kresz Mária az utóbbi időben a Felső-Tisza vidékhez kapcsolta.

232 Legutóbb Csupor István is idesorolta.

233 Bizonyos, hogy több jelentős fazekasterület érintkezési pontjában fekszik, több szállal kapcsolódik a gömöri, az ungvári, délen a gyöngyös-pásztói és a debreceni fazekassághoz. Ez utóbbit újabb feltételezésekkel erősíthetjük a debreceni anyag alapján. A XIX. század elején a debreceni fazekas céhben tanult legények előszeretettel keresték fel a várost vándorlásaik során. Erről egy levél tanúskodik, amelyet 1826-ban a sárospatakiak küldtek válaszként a debreceni céhnek, amelynek elöljárói a legények ottani fogadása miatt panaszkodtak.

234 A XIX. század első évtizedei a több évszázados debreceni fazekasság történetében nehéz évtizedek voltak. Bár a XVIII-XIX. század fordulóján a debreceni fazekas céh tagjainak száma száz körül mozgott, a céhre vonatkozó iratanyagból kiderül, hogy ennek a számnak valójában egyharmada volt a szó igazi értelmében fazekas, ugyanis nagy többségük a jóval egyszerűbb és könnyebb pipás mesterséget űzte.

235 229 Román János 1955. 11. 230 Domanovszky György 1973. 42. 231 Domanovszky György 1981. 186-7. 232 Kresz Mária 1991. 63. 233 Csupor István-Csuporné Angyal Zsuzsa 1998. 160. 234 P. Szalay Emőke 1993a. 10. 235 P. Szalay Emőke 1980. 3-6. I 41