P. Szalay Emőke: Magyar népi kerámi a Déri Múzeumban I. (Debrecen, 2002)

Sárospataki kerámia

A két csoport elkülönülése oda vezetett, hogy a XIX. század elején a pipások külön akartak válni és önálló testületet létrehozni. Viszálykodásuk hosszan tartó volta miatt a város magisztrátusa is többször foglalkozott a fazekasok ügyeivel. 236 Ennek a perlekedésnek, illetve a debreceni fazekasság mesterségbeli tudása ha­nyadásának egyik ékes bizonyítéka a sárospataki fazekas céh levele, amelyet a debre­ceni fazekasokhoz intéztek. A két város közötti kapcsolatokban feltehetó'en fontos sze­repe a közös református vallás és a híres iskolák, a kollégiumok. Ez játszhatott szere­pet a fazekas céhek közötti kapcsolatokban is. A levél jól érzékelteti a mesterség szín­vonalának esését és egyúttal a debreceni és sárospataki céh közötti kapcsolatnak is bi­zonyítéka. 237 Kedves Edes Varga Pál és Szabó Mihály, s több érdekes K Ns fazekas céh tagjai! Vettük a kegyelmetek panaszolkodó levelét, és jól meg értettük a Kegyelmetek szándé­kát és kérését. A mi az elsőt illeti, hogy a Debreczenyi pipán tanult fazekas nevet vise­lő Vándorló Legények mi hozzánk jövének műhelybe, De ők semmit a mi a Fazekas Mesterségből kellene, még tsak az pénzes csupornak való rögetskét sem tudta kitsinálni, és a korongra rátenni, nem hogy fazekat vagy tálat tudott volna tsinalni:­Ennél fogva a mi 2-at illeti,az is igaz, hogy ők 3. esztendőket is tartoznak tölteni a mesterségnek meg tanulására, de vannak közöttök olyanok is, akik a szegödtségnek tsak fél idejét is alig tölthetik el, mindjárt elkivánnyák a Műhelyt hagyni, és el is hagyta, gondolván azt, hogy már ők többet érdemelnek mint legények, nem olyan csekély fizetést, mint mikor kezdették a Mesterséget mint inasok, fizetések volt 8. Hó­napra egy pár csizma és két forint, kinek 3. Forint, kinek 9Kr v. 12Kr egy hétre. ­Annál fogván mi is nem fogjuk acceptani ezentúl a pipán tanult Legényt, hanem csak azokat, akik a Korongon tanulták fazekas Mesterségeiket, mert meg untuk vélek való motskolodósokat, eddig az ideig is tsak a betsülletér tselekedttük mind ezeket. Melyet is kiadtunk Ns K. Czéhünk szokott petséttyével megerősíttetett Bizonyságtevő Levelün­ket, S. Nagy Patak 1826. 31 Decemb Fő Czéh Mester Smitt Josef mk, AL czéh M.Jakab Josefi Czéh Notar. Gőz András mk. A Déri Múzeum néprajzi gyűjteményében és Déri György ezredes hazafias néprajzi gyűjteményében jelentős számú sárospataki anyagot találunk. A múzeum néprajzi törzsgyűjteményében található pataki edények kivétel nélkül gyűjtőktől, ószeresektől származnak. Tehát egy olyan darab sincs anyagunkban, amely debreceni használatból került volna a múzeumba. Ebből azt állapíthatjuk meg, hogy a sárospataki edény nem jutott el Debrecenbe. 236 P. Szalay Emőke 1990. 171. 237 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár IX. 8. A debreceni fazekasok iratai. Különféle tartalmú iratok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom