P. Szalay Emőke: Magyar népi kerámi a Déri Múzeumban I. (Debrecen, 2002)

Gömöri edények

látottak, amelyeken megörökítették a készítés helyét és idejét, így ezekről biztosan tudjuk, hogy süvétei műhelyekből kerültek ki, készítési idejük pedig a XIX. század nyolcvanas éveire esik. Díszítésüket a hullámindára helyezett jellegzetes papírsablonos minta adja. Az egyik korsó különösen díszes. A sötétbarna alapszínű edényen a díszítményt papírsablon rózsa mellett karcolással gazdagította a mester. A két nagy rózsa között karcolt száron helyezkednek el a fehér és vörös színű levelek

159 (112. kép). A következő korsó jóval szerényebb. Vörösbarna alapból emelkedik ki az ismert díszítés nagy rozettákkal a fül mellett, közöttük leveles, bogyós ág fehérrel festve

160 (113. kép). Külön csoportba soroljuk a csak festéssel díszített példányokat. Ezeken minden esetben ecsettel festett virágos, hajló ágakat láthatunk. Mivel Süvéte és Mellété egymás mellett fekszik, és amint tudjuk, a melléteiek hordták sokszor a süvétei edényt is, felmerül, hogy esedeg nem mellétéi edényt láthatunk-e bennük.

161 Az edények színezése egyébként megegyezik a Süvéténél fentebb említett variációkkal, fehér nyak, sötétbarna test, teljesen sötétbarna és vörösbarna engob. A melléteiek magyarabbnak tartották a saját munkájukat, és külön megjegyezték, hogy ők virágokat írnak.

162 A Déri Múzeum egyik gömöri korsóján az alap színezése ugyanez, világos nyak és sötétbarna test. A díszítés eltér az általános megoldástól, ugyanis függőleges drapp csík választja ketté az öbölrészt, a részek színezése változó, egyik sötétbarna, másik téglavörös. A mezőkben álló virágbokrok színei szintén eltérőek, a sötétbarna alapon fehér és zöld színnel, míg a vörösbarna alapon fehér, barna és zöld színnel készültek

163 (114. kép). Ismerünk világos korsókat, amelyek már vörös agyagból készültek és színüket a világos engobnak köszönhetik. Ezek a korsók formailag is különböznek az előbbi süveteieknek vagy hozzájuk közelinek tartott korsóktól. Testük kevésbé gömb alakú, egy részüknél az öböl középen kissé kicsúcsosodik, így megtöri a szabályos formát. Fülük hosszabb és szögletesebben hajlik az edénytesthez. Úgy tűnik, hogy van közöttük egy vastagabb nyakú és egy karcsúbb nyakú csoport. Díszítésük minden esetben ecsettel festett és hangsúlyosan virágokból, levelekből álló, féloldalas, hajló ágként jelenik meg. A díszített sáv az edény vállán található, kialakításában több változat figyelhető meg. Az egyik korsón vízszintes az edény vállán húzódó koszorú, amely ovális levelekből, vonalakból és négy virágból áll. Az alkalmazott színek barna, kék és sárga

164 (115. 159 Ltsz.: V. 87. 71. 1. m.: 30,5 cm. 160 Ltsz.: DGY. 297. m.: 22,2 cm. 161 Ltsz.: V. 69. 104. 1. ez is vörösbarna színű. 162 Kresz Mária 1991. 38. 163 Ltsz.: V. 87. 73. 1. m.: 26,2 cm. 164 Ltsz.: V. 87. 118. 1. m.: 29,4 cm.