P. Szalay Emőke: Gömöri kerámia az Alföldön (Debrecen, 2005)
A gömöri edény kereskedelmi útvonalai
zötti fordulónak nevezett helynél találkoztak. Sajószentpéteren, Miskolcon át mentek tovább majd onnan ágaztak szét a további utak az Alföld északi részére. Egyik irány a Mezőség volt, Mezőkövesd, Mezőcsát, a következő Polgáron át a Hajdúság, a nagy hajdúvárosok, Hajdúnánás, Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló és Debrecen. Ez az út vezetett Biharba, ennek példája, hogy a XX. század elején Nagyrábén fényképeztek gömöri fazekakat árusító fuvarost. De tovább Gyulára és Szegedre is eljutottak. Ezt az útvonalat a Rima völgyi és a keleti gömöri fazekasfalvak lakói használták, illetve az ő termékeik jutottak el ide. Az ismertebbek közül Rimaszombat, Tamásfalva, Padár, Balog, Deresk és Léváit, Süvéte, Gice, Lice, Mellété és Rozsnyó. Egy harmadik útvonal a Rima és a Gortva mentén haladt nyugat felé, majd kettéválva egyik iránya a Tárna folyása, a másik a Karancs és a Medves között a Zagyva völgyén át vezetett az Alföldre. Kelet felé is irányult a gömöri edénykereskedelem. Itt a Bodrogköz és az Ungmente falvaiba szállították a fazekakat és korsókat. Ide elsősorban a pádáriak jártak. A dereskiek még a XX. század húszas, harmincas éveiben is felkeresték ezeket a területeket. Északi irányban a Szepességbe és a ruszinok lakta vidékekre vezetett a gömöri edény útja. Mivel azonban mi feladatunknak az Alföldön található edények áttekintését tűztük ki célul, ezért az ezirányú útvonalakkal nem foglalkozunk. 61 A gömöri központok termékeinek kereskedelmével Márkus Mihály foglalkozott először térképre vetítve a süvétei fazekasok piacait, akik elmondásuk szerint legszívesebben az Alföldre mentek. Útjuk a Murány és a Sajó völgyén át Miskolcon keresztül vezetett le az Alföldre. Szolnoktól Debrecenen Nyíregyházán, Mátészalkán át Csengerig beterítették az Alföld északkeleti részét. Ide már nemcsak maguk az itteni fazekasok fuvarozták az edényeket. A közeli Gice magyar református nemesi származású lakói tovább vitték a süvétei edényeket, ők szállították Beregbe, Szatmárba és Bodrogközbe.
