P. Szalay Emőke: Gömöri kerámia az Alföldön (Debrecen, 2005)

A gömöri edény kereskedelmi útvonalai

A gömöri edény kereskedelmi útvonalai A gömöri fazekastermékek távoli vidékekre eljutottak. Az edényeket olykor maguk a fazekasok szállították, máskor fuvarosok vitték. A süvétei fazekastermékek útvonalával kapcsolatosan már Magda Pál említést tett a XIX. század elején, amikor a következőket jegyezte meg: „Süvéte tájékán és az Kis Honti kerületben Zaluzsány körül több faluk igen sok tser ép edényeket készítenek és azt le hordván az Alföldre szép móddal kipótolják a visszahozott gabonával szükségekeiket. "

60 B. Kovács István felvázolta a gömöri edények útvonalát dél felé, két fő irányt jelölve meg. Az egyik nyugat felé vezetett az Ipoly völgyében. Ez a Szuha völgyieknek volt a piaca, az ismertebb falvak közül Nagyszuha, Pongyelok, Szelce, Fazekaszsaluzsany, Szusány és Osgyán edényei jutottak el erre a területre, amely a DunaTisza közére terjedt ki. A Zagyvától keletre és északra, a Jászságot látták el fazekakkal. A Duna-Tisza közi nagy mezővárosok Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét is ezektől szerezték be szükségleteiket. Az árusok olykor Bácskáig, Szabadkáig is lementek. Az útvonalak meglétére fentebb már idézett források bizonyítékul szolgálnak a XVII-XVIII. század vonatkozásában. A másik fő útvonal a Sajó völgyében vezetett le az Alföldre. A kishonti és gömöri árusok, akik a Rima, Balog, Túróc és Murány völgyében fekvő fazekasfalvakban laktak, itt Bánréve és Putnok kö-