P. Szalay Emőke: Gömöri kerámia az Alföldön (Debrecen, 2005)

Történeti adatok a gömöri edények alföldi jelenlétére

sával. Hoffmann Tamás szerint az Alföldön a XV. század óta megtalálhatók a gömöri főzőedények.

43 Kitűnik, hogy a legfontosabb termék, a gömöri főzőfazék vásárkörzete a Duna-Tisza közén Nógrád, Heves, Szolnok megye volt. A Tiszántúlon Hódmezővásárhelyig és Békésig tartott, azaz az Alföld északi és keleti részét foglalta magába a gömöri edény elterjedési területe.

44 A gömöri edények alföldi jelentérére vonatkozóan levéltári adatok a XVII. századtól kezdődően ismertek. A Duna-Tisza közéről maradtak fenn írásos feljegyzések. Rimaszombati edényekről Nagykőrösön 1630-as években a következőket jegyezték fel: „Rimaszombatiaktul vöttünk fazekakat, korsókat, tálakat den. 54 (1631). Fazekakat a váras számára a rimaszombatiaktul vöttünk den. 29. Ugyanazoktúl tányérokat nyolcat 8 pénzön (1634). Hoztunk a Rima Szombatiaktól boros korsót den 10. Fazekakat hoztunk ugian akkor den. 18. (1646). Egy kis bugyogós korsót den. 4. (1663).

45 1662-ben Rymaszombathi Molnár Tamastúl hitelbe vásároltak nagy boros fazekat, másoktól tálakat, talacskákat. Iszkárosiaktól fazekakat, tálakat, Rimaszombati Pintér Jánostól Két fülű bögrét boros korsott

46 Kecskemétről is ismerünk adatot a rimaszombati fazekasságra vonatkozóan: „Rimaszombati fazekasembernek ökreitől földön való járásért jött den. 158.(1676)".

47 1 6 7 8-ban az idegen kereskedőkre vonatkozó városi statútumokban szólnak rimaszombati emberekről, akik fazekakkal és süvegekkel jöttek a városba.

4 A XVIII. században a vásári limitációk sorra említik a fazekas, korsós, tálas szekerek után fizetendő helypénzt. Feltehetően gömöri edényekre vonatkozik a következő feljegyzés is a város számadáskönyvéből: „Ezer Kancsót vettem fel földi Tóttul. "

49 43 Hoffmann Tamás 1999. 733. 44 Kresz Mária 1991. 313. 45 Bobrovszky Ida 1980. 107. 46 Nóvák László 1993. 376. 47 Lásd Bobrovszky Ida 1980. 107. 48 Iványosi Szabó Tibor 1987. 97. 49 Nóvák László 1993. 376.