P. Szalay Emőke: Gömöri kerámia az Alföldön (Debrecen, 2005)

Kutatástörténeti áttekintés

Legutóbbi tanulmányában a hagyatéki leltárak és a régészeti leletek összevetésével rajzolja meg a XVII-XVIII. századi fazekastermék használatot Északkelet Magyarországon, a miskolci polgárság háztartásában, közben a gömöri kerámiára vonatkozóan is közöl adatokat.

15 A gömöri fazekassággal foglalkozó munkák sorában alapvető Csupor István két összefoglalása, amelyben pontos és alapos áttekintést ad erről a különleges csoportról. Utóbbi munkájában a vizesedényeket, a kantákat belehelyezi a magyar népi kerámia formavilágába, és így meghatároz egy észak-magyarországi típust, amely Gömörtől Ungvárig és Vámfaluig fordul elő.

16 A gömöri fazekasedények Alföldre szállításával Viga Gyula, Takács Péter és Udvari István foglalkozott különböző tanulmányaiban.

17 Legutóbb B. Kovács István a gömöri és kishonti fazekasság történeti áttekintése mellett részletesen foglalkozik a „míjjelő" parasztfazekasokkal .

18 Az előbbiekben elmondottak a gömöri fazekasság teljességére vonatkoznak. A szlovák fazekasfalvakról több fontos munka jelent meg. E téren különösen jelentős Márkus Mihály tanulmánya, aki ismertette a süvétei edényárusok útvonalait, az árusítás időszakait, módjait. Rámutatott arra, hogy a XIX-XX. század fordulójának éveiben szinte az egész Kárpát medence lakossága használta a süvétei edényeket.

19 Comajová Ol'ga munkássága egy rövid áttekintés után

20 szintén Süvétére, mint talán a legjellegzetesebb és legjelentősebb szlovák központra irányult. Korábbi tanulmányában röviden áttekintette a gömöri fazekasságot, majd meghatározta Süvéte helyét a gömöri kerámiában és feldolgozta történetét. Történeti adatok alapján három korszakot különböztetett meg, a XVII. századi említésektől 15 Vida Gabriella 2003.61-92. 16 Csupor István-Csuporné Angyal Zsuzsa 1998. 148. 17 Viga Gyula 1990. Takács Péter-Udvari István 1990., 1992. 18 B. Kovács István 2002. 19 Marcus Micha! 1973. 91 -104. 20 Comajová, Ol'ga 1977.