P. Szalay Emőke: Gömöri kerámia az Alföldön (Debrecen, 2005)

Kutatástörténeti áttekintés

1813-ig, a fazekas céh megalakulásáig, a második szakaszt a fazekas céh megszűnéséig, illetve az I. világháborúig. A harmadik szakasz az 1920-as évekbeli hanyatlás utáni fellendülés és átalakulás időszaka.

21 Másik jelentős munkájában a süvétei edények morfológiai és stíluselemzését adja. Először funkció szerint elemzi a tárgyakat, majd díszítésüket veszi vizsgálat alá, amelyben már öt időszakot állapít 22 meg. Nem tartottam feladatomnak, hogy a történeti adatok alapján megrajzoljam a Gömör megyei fazekasság középkorra visszanyúló képét, ezt vázlatosan megtette B. Kovács István említett munkájában. Munkámban Márkus Mihály és Herkely Károly XX. századi, az 1940-es években készült gyűjtései alapján tekintjük át a XIX. század végi XX. századi időszakot. A gyűjtésekről elöljáróban meg kell jegyezni, hogy esetlegesek voltak, egyáltalán nem terjedtek ki az említett összes fazekasfalura, hanem csupán az ismertebbekre.

23 B. Kovács István munkájából elsősorban a termékekre vonatkozó adatokkal foglalkozunk, hiszen ezen teszik lehetővé, hogy az emlékanyagban kísérletet tehessünk az egyes edényfélék készítési helyének meghatározására. 21 Comajová, Ol'ga 1978. 211 -246. 22 Comajová, Ol'ga 1981.81-113. 23 Márkus Mihály és Herkely Károly gyűjtése a Néprajzi Múzeum Adattárában található.