Lakner Lajos: "boldog az, kinek sok köteléki vagynak az életben" Kölcsey Ferenc Álmosdon (2007)
írj nekem, nem mint tudósnak, nem mint poétának, írj nekem mint barátnak, ki a mindennapi élet unalmai közt örömest találkoz-nék olyanokkal, kiknek szíveik jelsobb szépségek érzésére nyitva állanak. Később persze egyre inkább megtapasztalta, hogy az irodalom nemcsak barátokat szerez, hanem ellenségeket is. Bár elég korán ráébredt, hogy mi szegény előre elfoglalt emberkék ritkán teszünk ítéletet úgy, hogy abban más indulatnak része ne volna, de aztán be kellett látnia, hogy ítéleteiben mégis arra kell törekednie, hogy a személyes kötelékeknél erősebbek legyenek ízlésbeli és esztétikai meggyőződései. Csokonairól írt bírálatában már ezért volt olyan kíméletlen. Lehet persze, hogy túl erősen fogalmazott. De mit tehetett volna, ha azt akarta, hogy itthon is megszülessen végre a művelt, ítélni tudó közönség. Lehet, hogy mások gőgösnek hiszik, de ő a nem-aesthetikusokkal (...) igen keveset gondol. Talán más lenne a helyzet, ha az irodalom nem hasonlítana egyre inkább harctérre. Ezért válaszolhatott csak szélsőségesen gúnyos hangon a Kazinczyt támadó Mondolatra is. S bármilyen furcsa, de a Felelet a Mondolatra gyilkos gúnyja is az övé, az is ő. 16