Lakner Lajos: "boldog az, kinek sok köteléki vagynak az életben" Kölcsey Ferenc Álmosdon (2007)

élet, zártságával mégiscsak véd. Pedig micsoda barátokra tett szert Pesten! Megismerte és megszerette Vitkovics Mihályt és Szemere Pált, akihez különösen közel került, aztán Horváth Istvánt, Helmeczy Mihályt, Kultsár Istvánt és Virág Benedeket. Mennyivel más világ volt ez, mint a debreceni kollégiumé vagy Álmosdé. Kazinczy szelleme lengte be a társalgással töltött estéket, melyek egyben kárpótolták a nappalok száraz ügyvédi tanulmányaiért. E barátok közt ébredt rá arra, hogy magyarul írni nem is oly magától értetődő, s hogy a magyar irodalmat még most kell megteremteni. Jól érezte magát köztük, és mégis eljött. Voltak pillanatok, mikor tragikus véteknek látta magányba vonulását. Örökre fájlalom, hogy Pesten prokurátori cenzúrát adni ezelőtt négy évvel időm nem lehetett azért, mert tutorság alatt voltam. Bármily ellenkező lett légyen is a törvény száraz stúdiuma lelkemmel, de legalább könnyebben tehettem volna majd, hogy ide, hol most laknom kell, ne jöjjek. Amitől már akkor előre féltem, megtörtént. Olyan útra tetettem, melyen én munkálni s használni nem tudok, nem tudhatok. Most, hogy e levél piszkozatát olvassa, még inkább érzi, hogy a lelkét tompítja igazán a magány. Pedig nem vágyott úgy sem14