Sz. Kürti Katalin: Vezető a debreceni Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum Medgyessy Ferenc (1881-1958) életmű-kiállításához (Debrecen, 2006) (Debrecen, 1978)

ÉLETRAJZI KIÁLLÍTÁS Az utcára néző ún. katonaszoba - amely a XIX. század elején készült a beszállásolt katonáknak - ad helyet a tablóknak, archív fotóknak, rajzoknak. Ez utóbbiak negyven év termései. Legkorábbi az a bizonyos, Móricz által is emlegetett Tigris és oroszlán 1894-ből, legkésőbbiek feleségét, Máriát ábrázoló művei. Diákkorában a történelem, a mitológia (Phaethón, Homérosz: Odüsszeusz és Nausika), majd környezete foglalkoztatta. Debreceni udvarokat, családtagjait és színészeket rajzolgatott. Ezek csúfondároskodó, gúnyos karikatúrák voltak, amelyeket vaskos szövegekkel látott el, a tanár-diák örök konfliktusára utalva. Később megörökítette orvosegyetemi tanárait: Schulek Vilmost, Kétly Károlyt, Korányi Frigyest. Hullarajzai 1908 körül készültek. Mint írta: „Első aktmodelljeim hullák voltak. Jó nyugodt modellek voltak. Nem izegtek-mozogtak. Ajtai professzor azt hitte, hogy a boncolásért járok annyit hozzá, meghívott az intézetébe gyakornoknak." Itt láthatjuk háborús emlékű terveit, Maria Kienichről, szüleiről készített rajzait, önarcképét (1914-ből). Életrajzi vonatkozásúak a háború idején készült festmények: Galíciában, elonyomulaskor című olajképe és művésztársának, Leonhard Witold lengyel festőnek őt ábrázoló akvarellje 1915-ből. Rajta kívül Kádár Béla, Sassy Attila, Rippl-Rónai festményen örökítette meg őt már az 1910-es években. A későbbiek közül említsük meg Várady Sándor kőből faragott fejszobrát, Csúcs Ferenc érmét, Makrisz Agamemnon mellszobrát, amelyet 1966-ban köztéri szoborként avattak fel a Margitszigeten. E sort bővíthetjük még dr. Medgyessy Gábor, Sóvári János, Huszár Imre, Hadik Magda szobraival, Búza Barna és Blaskó János domborművével, Bornemissza László olajképével, Szalatnyay József pasztelljével és László Gyula rajzaival. Helyszűke miatt csak Kádár Béla pasztell képét, Borsos Miklós és Csúcs Ferenc bronzérmeit látjuk itt, valamint Medgyessy 1921-ben készült önportréját. Ennek a tenyérnyi plakettnek a monumentalitását a térkitöltés művészi volta adja. Az életrajz bemutatását iratok, dokumentumok (címerkép, igazolványok, oklevelek) egészítik ki. Az árkádsor alatt kapott helyett Sóvári János Medgyessy Ferencről készített bronz mellszobra. A múzeum utcai bejáratánál portré-domborműves tábla látható, Győrfi Sándor műve. 25