Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

Politikai meggyőződésében kezdettől fogva 67-es alapon áll, de izzó hazaszeretet jellemzi e téren is minden lépését. A darabontkormány alatt az alkotmányvédő bizottságnak tagja volt és több rendbeli zaklatás érte. A március 15-i és augusztus 2-i ünnepélyek tartásának utóbbi időkig éltető lelke és az öreg honvédeknek fogytig hű pártfogója. Szülővárosa, Debrecen iránt határtalan szeretettel viseltetik, és kész annak hírneve- és dicsőségéért vagy lekicsinylése és megsértése miatt tűzbe rohanni, emellett a város történetének és krónikáinak legalaposabb ismerője és kitűnő memóriája számtalan esetben segítette ki zavarából a nap krónikásait, az újságírókat is, kik már egészen megszokták, hogyha valamiben fennakadnak, csak hozzá kell fordulni. (...) (Debreczeni Képes Kalendáriom, 1910.) Kardos Lajos: Csokonai a Vígszínházban A Nyugatot igazán nagy köszönet illeti meg, amiért a Csokonai ünneplésén annyi embert tudott összegyűjteni, amennyit ezelőtt talán soha senki. A Vígszínház tele volt nagyon szép publikummal, így a II. emeletet csupa egyetemi hallgató és hallgatónő foglalta el. A közönség nagyon lelkesen viselte magát, pedig nem kis dolog a budapestieket egyszerre Csokonai-tisztelőkké, sőt rajongókká tenni. - Karnyónénak és a Karnyóné írójának a felébresztése teljesen sikerült. Meg kell vallani, hogy a Nyugat roppant ügyességgel csinálta a dolgot, felfogta, hogy manapság a színház érheti cl a legszélesebb körű és legnagyobb hatást; ezért Csokonait egy színművével ébresztette föl. Hogy ez nem ment olyan nehezen, abban van a Csokonai tulajdonképpeni érdeme és dicsősége. A Vígszínház különben nagyon ügyesen hozta a darabot a mai közönséghez közelebb és a Nyugat írói is kellőképp fölkeltették a hangulatot. A matiné műsorán az első szám Ady Endre prológusa volt: Csokonai ébresztése,

25 amelyet Mcdgyaszay Vilma adott elő nagy hatással. Aztán Hatvány Lajos beszélt Csokonairól, olybá tüntetve fel őt korához képest, amilyen viszonyban most Adyék vannak a mai közönséggel; e hasonlóságból magyarázta a Nyugatnak a lelki vonzódását Csokonaihoz. A bevezető számok közül legértékesebb volt és legmélyebben hatott Móricz Zsigmond elbeszélése: Nyomok a porban. Finoman kidolgozott, valóságos kis korrajz volt ez az elbeszélés, amelynek az eseményét és személyeit a szerző közvetlenül a Karnyóné első előadása utáni időbe helyezi. Erről a darabról beszélgetnek Sárközy alispán úr, akinek a fia mondotta annak idején a darab epilógusát, gróf Fegyverneky, egy szeptemvir, több táblabíró és kurta nemes, a társalgásba beleszólnak az asszonyságok és kisasszonyok is, sőt odakint a hajdú is az aznapi komédiát magyarázza a cselédségnek. Szó esik eközben sok mindenről, úgyhogy találó korkép kerekeVitéz Mihály ébresztése. 435