Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)
leg jár érdemlegesebb eredménnyel. Az egy tétel: a műfordítási tétel. Beérkezik rá két pályamű. E két pályamű közül Balogh Ferenc, Fiók Károly és K. Tóth Kálmán Hood u * egy szerelmi dalának fordítását jutalmazza első díjjal, második díjjal pedig Hood és Moore us két költeményének fordítását. Szerzője egyik díjnyertes pályaműnek sem ismert előttünk. Mikről kell még tudnunk a kör ez évadbcli életével kapcsolatban? A kör egy múlt évadbcli tervét, a harmincadosközi színház helyének emléktáblával való megjelölését - közbejött akadályok miatt - elejti. Viszont egy régi tervét: Sinai Miklós emlékének valamilyen módon való megörökítését földajkálni törekszik. Barcsa János c célból készít számára Sinai kéziratos műveiről tárgymutatót és keresi a tudós rcf. püspök sírját a Péterna utcai temetőben. Csak hadd keresse! A kört a Sinai-emlék gondolatánál sokkal jobban foglalkoztatja a debreceni közművelődési ház ügye. Nézzünk hát a temető helyett c ház felé. Hogyan, még nem épül ez a ház? Dehogy épül, hiszen a város csak most szerzett egy nagy értékű telket a számára. Az annak idején a célra folyósítani kezdett állami segély ugyanis valami ok miatt elakadt. S Apponyi gr. kultuszminiszter csak 1908. január 26-i leiratában ígéri újra a szükséges mértékű állami segély folyósítását. Mit tehet ilyen körülmények közt a kör? Hozzászólás végett kéri a városi tanácstól a közművelődési palotának fentről is sürgetett építési tervezetét. És azután? Reménykedik, reménykedik és újra csak reménykedik..." 6 114 Thomas Hood (1835-1874) angol költő és író. 115 Thomas Moore (1779-1852) angol költő. 116 „(...) A mi közművelődési házunknak két fő célt kell szolgálnia: gyűjteményeket fogadjon be s előadásra, valamint kiállításra alkalmas termeket nyújtson. Milyen gyűjtemények vannak a közművelődési házba szánva? Sem nyilvános könyvtár, sem természetrajzi tudománvos tárgyak, amelyeket, még ha lehetséges volna, sem szabad a Kollégium kebeléből leszakítani; a közművelődési házban csak a Városi Múzeumnak néprajzi és régiségtani tárgyai, továbbá, a Csokonai Körnek irodalomtörténeti s egyéb érdekességei foglalhatnak helvct, úgyhogy a gyűjtemények kedvéért nem kell valami óriási épületet emelni, amilyen például a szegedi hatalmas palota, melynek nagy részét a gazdag Somogyi-könyvtár és olvasóterem foglalja cl. A közművelődési háznak második fő rendeltetése volna, hogy benne hajlékot találjon a Csokonai Kör és a műpártoló egyesület, hogy a közművelődési intézmények ne csak innen intézhessék ügyeiket, ne csak itt tanácskozhassanak, hanem hogy e házban rendezhessek irodalmi felolvasásaikat és művészeti kiállításaikat. Egy díszes nagy teremről kell tehát c házban gondoskodni s kisebb-nagyobb irodai és tanácskozó helyiséget nem számítvaj. (...) Azonban azt sem hangoztathatjuk eléggé, hogy a debreceni közművelődési háznak nem szabad egykönnyen elszakadnia a Csokonai névtől. Csokonai Debrecen városában nemcsak irodalomtörténeti személy, nemcsak egy fényes költői tehetségnek a neve, hanem jelkép, amely irányt mutat városunk szellemi haladásának, és amely összefoglalja minden művelődési törekvésünket. A kedvező véletlen úgy akarta, hogy a Csokonai-kegyeletnek és kulturális céljainknak ugyanazon a helyen áldozhassunk, közös oltárt emelhessünk. E kedvező véletlent fel kell használnunk, építsük - mégpedig építsük fel minél előbb - a közművelődési házat a Csokonai szülőháza telkén; 172
