Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)
Az évadzáró közgyűlés (1909. június 6.) Beöthy Zsoltot, mint a Csokonai-kultusz leglelkesebb barátját, egyhangúlag a kör tiszteletbeli tagjává választja. Ugyanez a közgyűlés megújítja a kör regi tisztikarát, egyszersmind 40-re emeli föl a választmányi tagok számát. Mivel pedig Bosznay István és Szűts Miklós még az évad elején a fővárosba költöznek, ezért egyszerre hét új választmányi tagot kell választania, hogy a választmány száma elérje a 40-et. A hét új választmányi tag: Bakonyi Samu, Darkó Jenő, Móricz Pál, Kun Béla, Pápay József, Pálfy József és Porubszky Jenő. A választmány megnagyobbodásával párhuzamosan az alapító és rendes tagok száma is tekintélyesen gyarapszik, néha az utóbbiak közül halálozás, elköltözés és kilépés következtében vagy 15 távozik. Az alapító tagok száma az évad folyamán 82-re nő, a rendes tagoké pedig 621-rc. Az előbbiek közé belép a Debreceni Kölcsönös Segélyező Egylet 100 koronával és Tóth Sándor 50 koronával. a debreceni közművelődési ház méltóbb védőszentet úgysem találhat Csokonainál." (Kardos Albert: Közművelődési ház Debrecenben. Dcbreczeni Független Újság, 1908. április 19.) - A Csokonai Kör kezdettől fogva érdeklődést tanúsított a debreceni közművelődési ház iránt, ami már abból is kitűnik, hogy évek során felolvasó ülésein és évi jelentéseiben hangoztatta az eszmét, de még inkább abból, hogy Csokonai szülőházát és a telket a közművelődési ház céljaira is felhasználhatónak tartotta, nem kevésbé bizonyítja a Csokonai Kör együttérzését, hogy a maga megmaradt házalapját, 2000 koronát örök alapítványként felajánlotta a közművelődési ház építésérc, s így változatlanul összekapcsolta a közművelődési ház és a Csokonai Kör nevét. Mindezen történeti előzmények után bizonyára természetesnek és jogosultnak fogja találni a tekintetes Tanács azon tisztelettel kifejezett kérésünket, melyet ez alkalomból intézünk a Tanácshoz, hogy a városi közgyűlés végleg - s úgy látszik - a közvéleményt teljesen kielégítő módon megállapította a közművelődési ház helyét. (...) [A]rra kérjük a Tekintetes Tanácsot, méltóztassék alkalmat adni a Csokonai Körnek, valamint a közművelődési házban elhelyezendő többi intézménynek, hogy a közművelődési ház építésére, beosztására és berendezésére vonatkozó tervvel foglalkozhassanak és óhajtásaikat nyilváníthassák." (A Csokonai Kör levele a Városi l'anácshoz. Debreczeni Független Újság, 1909. április 15.) -A Csokonai Kör választmánya 1906. évi január hó 17-én tartott ülésében 9. pont alatt a következő határozatot hozta: „A választmány kimondja, hogy bár 4000 koronát tevő házalapját saját helyisége berendezésére ajánlotta fel és bár a városi közgyűlés is e célra fogadta el, mindazáltal készséggel eleget tett a Városi Tanács felszólításának és tekintettel arra, hogy a kör a Csokonai-házban állandó helyiséget nyert, továbbá tekintettel arra, hogy ez állandó helyisége a Csokonai-ház telkén, vagy a Csokonai-ház árának felhasználásával épülő közművelődési palotában véglegesítetni fog, ezennel átadja Debrecen sz. kir. város tanácsának a kör házalapjának, azon részét ti. 2000, szóval kétezer koronát, mely a jelen helyiség rendbehozatalának, bebútorozásának és felszerelésének költsége után fent maradt, átadja pedig oly határozott óhajtással, hogy a Városi Tanács ezt az összeget a Csokonai Kör nevét viselő alapítványként kezelni, tőkésíteni és annak idején a közművelődési palota építéséhez felhasználni szíveskedjék. (...) 2. Az alapítvány: A Csokonai Körnek közművelődési palota építésére tett alapítványa címet visel. 3. Célja és rendeltetése az, hogy úgy maga a tőke, mint ennek tőkésítendő kamatai egy Debrecen sz. kir. város által emelendő közművelődési palota építési költségeire fordíttassák. (...) Kelt Debrecenben 1909. évi március hó 26-án és folytatva tartott bizottsági közgyűlésünkből. Kovács József polgármester" (Alapítólevél). 173
