Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

19. Benedek János verse: Dal a szegény csángóról. A szegény csángó meghal a nagy örömtől, amikor a fajtájával együtt befogadják Magyarországba - ennyi a népi klasszikus modorban készült vers meséjének magva. 20. Balkányi Miklós dolgozata: Debrecen 1945-ben. Célja bevallottan az, hogy a jövőbe való pillantás által Debrecen nagyvárosi lehetőségeit szorgalmazza. S mit pillant meg a jövő Debrecenében? A rádiót (persze nem nevezi nevén), az egyetemet, új városházát, vásárcsarnokot stb.). 21. Szabolcska Mihály verse: A notre-dame-i toronyóra. Emlékezés egy idegen szerelemre és ezzel önsejttető lírai társításban a költő szerelmére. 22. Sz. Buday Etel novellája: A kis grófné legendája. A kis grófné nem tudja tovább szeretni imádott szeretőjét, miután az megöli az ő becsült férjét - íme a legenda veleje. 23. Benedek János verse: A Papucs-dalokból. 24. Vértesi Gyula elbeszélése: A regény vége. Egy büszke, gazdag lány nagy remények előtt áll, gazdag grófi udvarlója van. De tönkremenve, végül is egy züllött írnokkal lép mindkét részről szcrclcmtclcn házasságra. S a züllött férj mellett elzüllik a felesége is. 25. Tüdős János elbeszélő verse: Nőm válik. Egy boldog fiatal házas panasza. A férj nem tudja, miért vált boldog házasélete perpatvarok fészkévé, miért akar elválni a felesége tőle. Végül is az orvos fedi fel előtte a titkot: szerencsét kíván az asszonynak. 26. Zöld Mihály értekezése: Bűnesetek Debrecen múltjából. Alapos és szemlélhető kép arról, milyen volt Debrecen igazságszolgáltatása a mohácsi vész után következő zavaros időkben egészen 1723-ig. „A kisebb bűnösöket mcglakoltatták, a nagyobbakat pedig - már ti. azokat, kik ő nállok hatalmasabbak voltak, hogy a város környékéről távozásra bírják." 27. Jánosi Zoltán verses elbeszélése: Fessler adatai nyomán, Karácsony György. A címszereplő sorsában a „fekete ember" szomorú sorsát dolgozza föl Jánosi. Karácsony György törvénytelen gyermek. Nem is ismeri atyját, atyja sem őt. Származása miatt szerelmében is szerencsétlen: nem adják hozzá kedvesét. Debrecenben és Hortobágyon sereget gyűjt a török ellen. De kevesen gyűlnek zászlaja alá s azok is csüggedtek. így nem harcolhat eredményesen. Szabó Dávid debreceni bíróhoz fordul segítségért. Mindhiába. Összevesz a bíróval. S a bíró vérpadra viteti. Későn tudja meg, hogy saját fiát ítélte halálra. 28. Benedek János verse: Templom előtt. Az egész vers egy kérdésből áll: Melyik a jobb keresztyén: a „hívő lélek" vagy a „kárhozott eretnek"? Az előbbi keresztet vet magára s a templom ajtaját főhajtva, kalapot emelve köszönti, de az elébe járuló koldusra ügyet sem vet. Viszont az utóbbi nem vet keresztet s nem köszön a templom és kőkereszt előtt, de pénzét odaadja a koldusnak. 29. Vértesi Arnold elbeszélése: Fenyvesek alatt. Egy dacos, szenvedélyes lány gyűlöli mostohaanyját. Gyűlölete meghalt édesanyja iránt való szeretetéből fakad. 74