Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

30. Géresi Kálmán értekezése lakóutcájáról: A Péterfiáról. Az értekezés tárgyi tanulsága: Péterfia Jakab neve nemcsak a Péterfia utcával, hanem főiskolánk őstörténelmévcl is kapcsolatba hozható. A színműpályázati alapítványt Telegdi K. László teszi. Telegdí (1816-1894) a kiegyezéskori Debrecen fejlődésének egyik hasznos és áldozatkész munkása, aki különösen a helybeli hírlapírás megalapozása körül és a helybeli színügy istápolásával szerez magának tisztes érdemeket. Könyvkereskedő, ügyvéd, újságíró, színházi felügyelő, író és jogtudós egy személyben. Mint írónak, a Regélő, Társalkodó, Tudománytár és a Jelenkor című fővárosi folyóiratok közlik útleírásait, verseit, népmeséit és beszédeit. Mint jogtudós - a Magyar Tudományos Akadémia törvény tudományi pályázatán nyer száz aranyat. Többször tanulmányutat tesz Nyugat-Európában. Leghosszabban Németországban időzik, úgyhogy ott a német nyelvet teljesen elsajátítja. E derék és művelt férfiú által tett alapítvány összege egy darab debreceni első takarékpénztári részvény 3620 korona értékben. Feltételei kevéssel az alapító halála (szeptember 3.) előtti, a körrel való tárgyalások alapján kristályosodnak ki. Eszerint az alapítványi tőkét a város alapítványi pénztára a tanács ellenőrzése és felügyelete alatt külön kezeli. Az alapítvány jövedelmét pedig a Csokonai Kör értékesíti. A kör pályázatot hirdet „alantabb régiókban élő és mozgó színdaraboknak, főképpen előjátékoknak, alkalmi daraboknak, magán és kettős jeleneteknek, egy- és kétfelvonásos bohózatoknak és énekes játékoknak írására." Az első pályázatot 1898. évi március hó 24-én, az alapító születése napján tűzi ki. A többi pályázatot ötévenként rendezi, vagy március 24-én, vagy október 15-e körül. S az alapítvány jövedelmének 10%-át a tőkéhez csatolja, 90%-át a pályázatra fordítja. Azonkívül a pályanyertes művet a helybeli színházban ünnepély keretén belül előadatja s ez alkalomból a kari személyzetnek 20 koronát utal ki lakomára. Ha az alapítvány jövedelmének 90%-a 500 koronánál többre rúgna, a pályázatot változatlan feltételek mellett háromévenként is megrendezheti. Mindezek a tennivalók a Csokonai Kör feloszlása esetén a városi tanácsra hárulnak. A belügyminisztérium 19 599/VII. szám alatt jóváhagyja ezt a 674. szám alatt tett Telegdi K. László-féle alapítványt. De egy 1899/3217. számú végzésben utólagosan kiköti, hogy a pályázatot október 15-ig kell kitűzni. Mivel ugyancsak 1899-ben a tőke jövedelme 800 koronára rúg, ennyiben állapítják meg végérvényesen a pályadíjat. A Telegdi-alapítvánnyal a Csokonai Körnek régi álma teljesül. Mint említettük már 1890-ben megkísérli a város színműpályázat-ügye fölclevenítését és fölveti a színügycgylcttcl való egyesülés gondolatát, hogy színpadi irodalmunkat és színügyünket előbbre vihesse. De akkor egyikből sem lesz semmi. Most pedig nemcsak színpadi irodalmunk előmozdításának hathatós eszközét kapja meg, hanem színügyünk jótékony befolyásolására is kedvezően törekedhetik. A színügyegylet elnöke ugyanis a kör másodalelnökc: Komlóssy Arthur. S midőn a kör választmánya március 17-i ülésén megint egyhangúlag állást foglal a színügyegylettel való egyesülés mellett, maga Komlóssy Arthur ajánlja, írjon át a kör, hadd jöjjön létre a fúzió. 75