Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

pályadíjjal jutalmazni. Azonban a beérkezett pályaművek bírálatára és az új pályakérdések javaslatára legilletékesebbnek Debrecenben immár a kör irodalmi szakosztályát tartja. Ezért fölkéri azt e teendők mindenkori ellátására. A szakosztály örömmel fogadja a kaszinó választmányának kérését, mivel a társadalom részéről a kör iránt mindinkább fokozódó bizalom fokmérőjét látja benne és évről évre készséggel, lelkiismeretesen tesz eleget ez irányban vállalt kötelezettségének, hiszen a kaszinó bizalmával a társadalom bizalmának és a saját irodalmi utánpótlásának egyik kulcsát veszi kezébe. De az 1891. év nemcsak erkölcsi, hanem anyagi tekintetben is jelzi a társadalom bizalmának erősödését a kör iránt. Néhai Böszörményi Róza úrnő 1000 forintos alapítvánnyal, kisebb adományozások pedig összesen 231 forinttal járulnak a kör tőkéjéhez. Ily erkölcsi és anyagi erősödés közepette folytatja, gazdagítja 1890-i munkásságát a kör 1891-ben. A mindenre való gondos előkészítést most sem mellőzheti. Mutatja ezt adminisztrációja. Az adminisztrációnak hét választmányi, hat irodalmi szakosztályi és három szépítési szakosztályi ülésen áldoz. Az irodalmi szakosztály egyik legfontosabb feladatának felolvasóülések rendezését tekinti. És nyolc felolvasóülésen huszonkét felolvasással rukkol ki. Január 7-én Karczag Vilmos a színészéletéből vett elbeszélését, a vendég Kunos Ignác pedig a török színpadról írt és mutatványokkal kísért tanulmányát olvassa föl. Január 29-én Kenézy Gyula a forró égöv faunájáról és Tüdős János budapesti emlékeiről beszél. Február 13-án Gáspár Imre a parlamenti riportra és Bakonyi Samu a szerelmi bűntettekre derít világosságot. Majd február 26-án Csiky Lajos szerepel külföldi úti emlékeivel, Boldizsár Kálmán Mária című novellájával és Benedek János néhány költeményével. Az év első társas irodalmi estélye a március 5-i ülés, melyen a vendég Haller Károly kolozsvári egyetemi tanár, Társadalmunk némely bajai című elmefuttatása és Dóczy Imre, Schliernann ásatásairól írt és mutatványokkal kísért tanulmánya kelt figyelmet. Ezután nyilván a társadalmi siker ösztönzésére időrendben megint egy társas irodalmi estély következik, még nagyobb közönséget vonzva. Ez a Csokonai születése napja megünneplésére november 17-én tartott estély. Színhelye nem a Margit fürdő, hanem az Aranybika szálló díszterme. Műsorszámai: Vértesi Arnold megnyitóbeszéde, Géresi Kálmán irodalomtörténeti tanulmánya Csokonai koráról, Komlóssy Arthur előadása Csokonai korabeli helyi érdekű emlékekről és adomákról. E. Kovács Gyula saját maga tolmácsolta ódája Csokonaihoz, Tüdős János Nőm válik című monológja. Szabolcska Mihály éneke Csokonai Vitéz Mihályhoz Vértesi Gyula felolvasásában és közben-közben a Városi Dalegylet karénekei. Végül is két rendes felolvasóülés: a december 4-i és a december 18-i zárja be az 1891. évi felolvasóünnepélyek sorát. Előbbi sikeréért Vértesi Gyula néhány apró lélektani rajza és Balkányi Miklós Debrecen 1945-ben című jövendőmondása száll síkra. Utóbbiért pedig mindenekelőtt az országos hírű Dóczy Józsefszemélyesen előadott népballadája, továbbá 67