Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)
Láncz-Hornyák Viktor humoros rajza és Holländer Dezső, Tüdős János által bemutatott értekezése a múlt század zsidó házasságjogi viszonyairól. A november 17-i társas irodalmi estély méltó bevezetéseként a szépítési szakosztály emléktáblával jelöli meg azt a Kis-Mcstcr utcai, jelenleg Bethlen utca kb. 30. szám alatti házat, melyet Csokonai születési házának ismer föl s amely nemsokára a város tulajdonába száll. Teszi ezt a megjelölést ünnepélyes keretek közt: a helybeli főiskolai énekkar és a Városi Dalegylet közreműködése, a város összes testületei és a városi hatóság részvétele mellett. Szóban forgó emlékünnep vacsorában és táncestélyben folytatódása szintén a szépítési szakosztály érdeme. Ugyancsak e szakosztály rendez május 30-án a nagyerdei Vigadóban egy majálist, hogy a kör háza eltervelt létesítéséhez az első anyagi alapot megszerezze. Ez sikerül is neki. A majális, mely a kir. tábla és a vasúti üzletvezetőség személyzetét összcismerkedteti a város társadalmával, 245 forint 64 korona tiszta hasznot hajt a házalap javára. De - hogy az emléktábla-ügyre visszatérjünk - a szépítési szakosztály nemcsak Csokonai emléktábláydVcű törődik. Szívén viseli a városunkkal kapcsolatos többi nagyember és nagy esemény kegyeletben tartását is. A szatmári békét Debrecen egyik házában, a Komáromi-házban írták alá. Lépéseket tesz hát a városi hatóságnál a mai pénzügy-igazgatósági palota helyén állott Komáromi-ház emléktáblával való megjelölése iránt. Természetes viszont, hogy elsősorban nagy névadóját halmozza cl kegyeletének jeleivel. Milyen jelekkel veszi körül 1891-ben? Az eddig megismertekkel, de azokon egy évről évre munkálkodó kéz új nyomait hagyja. A Hatvan utcai temetőben Csokonai sírhantjának kis kertjét - „melyen a vasszobort és az azt körülvevő díszes rácsot is a kegyelet állítá" - elnöke által gondoztatja. Az Emlék- és a Csokonai-kertet rendben tartatja. A Csokonai-kert vasrácsozatának helyreállításához és kijavításához hozzáfog. S a Csokonai szobrának díszes vasrácsozattal körülvételét szorgalmazza. Nem számítva - a számottevő anyagi áldozatot - alapjában véve szerény dolgok ezek. De a kegyeletben éppen ez a szerénység a szép, mely az önzetlen: névtelen „kcvés"-ről nem feledkezik meg az önző: csábítóan hírverő „sok" miatt. A szépítési szakosztály a városszépítés területén is múlt évi terveihez tér vissza, azokat javítgatja, szövögeti és viszi tovább. Az egész városra kiterjedő utcaszabályozási tervet akar. S ennek elkészíttetésére a városi tanácsot kéri. Javasolja a városi tanácsnak, hogy nemes és hasznos cél érdekében 100 aranyat tűzzön ki pályadíjul. Közterek, kertek, üdülőhelyek, élelmi piac létesítésére és az utcanevek, házszámok rendezésére pedig 500 ezer forintos alaptőkével kisajátítási alapot szervezzen. Ezek a gondolatok, tervek, javaslatok már éppen nem minősíthetők kicsiknek, még kevésbé önzőknek. Bizony egyelőre puszta útmutatások is maradnak - várniok kell türelmesen jobb sorsuk valamilyen formában való clkövctkezésérc. Ami aztán még az osztatlan Csokonai Kör külső önképviscltctési kötelezettségét illeti, ennek teljesítésére 1891-ben csak egyszer kerül sor, éspedig Debrecennek azon a 62
