Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

Ily úton haladva ünnepeltük meg 1927 januárjában Petőfi összes költeményei első kiadásának nyolcvanadik, 1932 őszén Arany halálának ötvenedik évfordulóját. Majd megemlékeztünk: Kazinczy Ferenc, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Kisfaludy Károly, Katona József, Fazekas Mihály, Madách Imre, Gyóni Géza, Szabolcska Mihály, Herczeg Ferenc, Babits Mihály és Oláh Gábor

m életének vagy írói működésének egy-egy nevezetesebb fordulójáról. Külön hódoló ülésen áldozunk Báthory István lengyel király (1933), II. Rákóczi Ferenc fejedelem (1935), Mátyás király (1940. nov.) és gr. Széchenyi István (1941. nov.) halhatatlan emlékének, aminthogy kifejeztük örömünket a megszállt országrészek visszacsatolása alkalmával mindannyiszor. Fogadtuk több alkalommal az Erdélyi írók Székely Csoportjának, később a Gárdonyi Társaságnak, a Kelet-magyarországi írók Szövetségének, a nagyváradi Szigligeti és a nyíregyházi Bessenyei Körnek baráti látogatását. Köszöntöttük a Tisza István Tudományos Társasággal és az Ady Társasággal egyetemben a Városok Kulturális Szövetséget (1935), valamint a gr. Zichy János vezetése alatt érkező Alföldi Magyar Közművelődési Egyesületet. Viszont minket tiszteltek meg látogatásukkal a Kisfaludy és Petőfi Társaság (amaz 1929, emez 1937 tavaszán), akiket a város és megye hivatalos képviselőivel együttes ülés keretében fogadtunk és üdvözöltünk. Nagyérdemű elnökeik, Berzeviczy Albert és Pékár Gyula kíséretében lejöttek hozzánk: Angyal Dávid, Csathó Kálmán, Herczeg Ferenc,*

9 Kéky ss Oláh Gábor, amióta rendkívüli költői és írói talentuma kibontakozott, mindig lelkes barátja cs méltó dísze volt társaságunknak. Nagyobb ünnepélyeinket cl sem bírtuk volna képzelni az ő becses tanulmányai s egy-egy gyönyörű költeménye nélkül. Egyáltalán, amit visszavonuló szerénysége, később betegeskedése miatt a magasabb irodalmi fórumok vele szemhen elmulasztottak, annál inkább siettünk pótolni mi, testvéri melegséggel, támogatással és elismeréssel - minden irányban. Ha Isten engedi - mert költő barátunk nagybeteg -, születése hatvanadik évfordulóját külön ülés keretében fogjuk megünnepelni. - Ezt, azóta, március l-jén tartott díszülésünkön meg is tettük. A költő érdemeinek méltatásán, a tőle írt és róla szóló költemények szavalatán kívül, barátai és tisztelői ajándékából egy hatalmas ezüstkoszorút nyújtottunk át neki. Az átadás azonban, mivel az Ünnepelt az ülésre már nem jöhetett el, a belgyógyászati klinika egyik betegosztályán történt. 8<

' Jólesik följegyeznünk, hogy Herczeg Ferenchez mint Debrecen díszpolgárához és körünk kitűnő barátjához, azután is több ízben volt szerencsénk, valahányszor jólesett felfrissülnie „e legmagyarabb város levegőjében s szétszóródnia a Hortobágy gazdag, keleties képcin". Ilyenkor mindig meg-meglátogatta a helybeli nagyobb kultúrintézményeket: a Kollégiumot és könyvtárát, a Déri Múzeumot, az egyetem híres klinikai telepét és Központi Epületét. Érdeklődött még irodalmi szemináriumunk munkássága iránt is s elismerése jeléül dedikált arcképével ajándékozta meg dolgozótermünket... Mint egykor Beöthy Zsolt, aki rendszerint Balogh Jenő és Kozma Andor társaságában szokott lejönni hozzánk, ahol annyi hű tanítványa és tisztelője vette körül. Talán a legnagyobb öröme mégis abban telt, ha a főiskolai Kántus szép nótáin (A reményhez, a Tihanyi ekhóhoz, a Csikóbőrös kulacshoz) elmerenghetett. Utána nem győzött hálálkodni a derék fiúknak s magasztalni a hányatott életű költő lángeszének nem múló varázsát. 518