Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

(1905) s Oláh Gábor Petőfi képzeletéről írt tanulmányát (1909) stb. Felolvasó üléscin meg egyre gyakrabban szerepeltetett országos nevű írókat és költőket, nem egyszer művészeket, aminthogy maga is szívesen vett részt a fővárosban és a vidéken rende­zett ünnepeken. Közelebbről: a budapesti Vörösmarty-, a nagyszalontai és nagykőrösi Arany-, az érsemjéni Kazinczy-szobor, s a Bessenyei bcrccli emléktáblájának stb. le­leplezésén. Aztán Gyöngyösi István radvánci, Fercnczi István, az első magyar szobrász rimaszombati, Grcguss Ágost eperjesi, Diószcghy Sámuel fővárosi, Dayka Gábor ung­vári, Egressy Gábor miskolci emlékünnepén, Balassi Bálint hamvainak a hibbei, Pető­fi családjának a Kerepesi temetőben történt új sírba helyezésén. Nemkülönben jeles írók (Ábrányi Emil, Mikszáth Kálmán, Lévay József, Kiss József, Beöthy Zsolt stb.) pályájának egy-egy nevezetesebb fordulóján tartott ünnepségeken. Többször a Kisfa­ludy Társaság díszülésein, amelynek vezetőségével, főként Beöthy Zsolt elnöksége alatt még bensőbb kapcsolatot tartott fenn a kör, hiszen Gércsi Kálmán egykor taná­ra, Kardos Albert pedig tanítványa volt a jeles tudósnak. Elképzelhető, hogy milyen bénítóan hatottak a mi szépen fejlődő intézményünkre is előbb a világháborúnak, majd a kommunizmusnak és az oláh megszállásnak örökös izgalmai; 84 1921. január 23-án nagyérdemű elnökének, Gércsi Kálmánnak halála, aki­nek közismert bölcsessége és nagy személyi kapcsolatai, főtitkárának, Kardos Albert­nek mindenre kiterjedő gondja pár évtized alatt egész virágzó társasággá formálták a Csokonai Kört. Utánuk még a megállás is hanyatlás lett volna, amikor már-már az ébredés jelei mutatkoztak mindenfelé a csonka hazában. Nálunk elsősorban az egye­tem falai között, ez egyes klinikák és szemináriumok működésében, aminthogy belő­lük sarjadt ki nemsokára (1922) a Tisza István Tudományos Társaság, majd a Nyári Egyetem és Népszerű Főiskola, egyre nagyobb érdeklődéssel kísért előadásaikkal. A Városi Múzeum is Déri Múzeummá fejlődik s újabb lendületet nyer Debrecen színhá­zi, zene- és képzőművészeti élete. Végre a nálunk is erőteljesen jelentkező új költői irányok tűzhelyeként megalakult (1927) az Ady Társaság, a helybeli és vidéki művészi törekvések összefogására pedig a Tiszántúli Szépmíves Céh. Mindezeket csak futtában érintve, jeléül annak, hogy mennyi tényező hatott már közre a Csokonai Kör céljainak és eszközeinek megválogatásában is. Ilyen viszonyok közt bizony csak fokozott felelősségérzettel vállalhatta magára Gércsi örökét a kör és új tisztikara (1922. május), amelynek elnökévé e sorok írója, al­elnökeivé Szentpéteri Kun Béla, egyetemi tanár és Oláh Gábor, a jeles író lettek, míg a 8-1 Mivel a gyanakvó népbiztos, majd az oláh megszállók, hallva a kör erős nacionalista irá­nyáról, a mi működésünket is betiltotta. „Arany János Társaság" cím alatt kértünk és kaptunk engedélyt nyilvános ülések tartására, s mert nemi ellenforradalmi törekvések hevítettek, a hét bizonyos napjain, esténként a Kollégium más-más termében gyülekeztünk össze, s nem kis részünk volt Debrecen hazafias szellemének ébrentartásában. 516

Next

/
Oldalképek
Tartalom