Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)
Dr. Pap Károly több mint egy évtized óta tartja tapintatos kezében a Csokonai Kör kormányának az elnöki gyeplőjét. Erre az időre súlyos évek estek, sőt az idők rettenetes súlyát most is érezzük, az enyhülni nem akaró gazdasági válság miatt. Hogy e hosszú, nehéz évek alatt a Csokonai Kör tekintélye nem kevesbedett, az anyagi válság gondjaival meg tudott küzdeni, sőt, hogy a legkedvezőtlenebb körülmények közt is híven teljesíti a maga feladatát, haladt előre, alkotott új dolgokat, az dr. Pap Károly kiváló elnöki munkásságának az érdeme, amelyet természetesen buzgón támogattak derék munkatársai, kiváltképp Csobán Endre főtitkár és Kardos Albert. (Debreczeni Képes Kalendáriom, 1934.) A hivatalos és a kitaposott magyar irodalom harca a Csokonai Kör irodalmi ülésén Előadó és elnök vitája három évtizedes problémában A Csokonai Kör szerdai felolvasó ülésén szokatlanul parázslott fel a hivatalos magyar irodalom és a kitagadott magyar irodalom vitája Herczeg Ferenc értékelésénél. A helyzetet a debreceni irodalmi viszonyok magyarázzák. Itt mégsem lehet hazaárulónak bélyegezni a modern magyar irodalom képviselőit, mint ahogy a budapesti hivatalos írói körök megteszik a problémák csillagával bélyeges magyar írókkal, félreismerésből és írói elfogultságból. Sőt... A Csokonai Kör örökös tagjának választotta és előadói pódiumra állította a kitagadott magyar irodalom meggyőződéses, tehetséges tagját, Juhász Gézát, aki emellett ennek az irodalmi mozgalomnak ismert kritikusa és számon tartója is. Mit várt a Csokonai Kör Juhász Gézától, aki az Ady Társaság ügyvezető elnöki tisztében, a magyar irodalom külföldi ismertetésében, kritikáinak, előadásainak, tanulmányainak kiapadhatatlan sorozatában nyitott mellel állt mindig a hivatalosan el nem ismert irodalom ügyének védelmére? Talán azt, hogy elhallgatja véleményét? Juhász Géza sohasem volt durva támadó, kritikája sohasem frecskelt sárral, de az igazságot sem hallgatta el sohasem. Juhász Géza tanulmánya 53 elején felvetette előadásának szempontjait, hogy a görögtüzes, tömjénes Herczeg-magasztalással szemben, kritikai Herczeg-méltatást akar adni. Meg is tette. Herczeg iskoladrámája, a Bizánc alakjain keresztül mutatott rá, mennyire közhelyes, frázisos szemlélet mozgatja a darab szereplőit. Herczeg tragédiái helyzettragédiák és nem a kor tragikus lelkéből fakadóak. A vígjátékban inkább otthon van Herczeg. Kifejtette, hogy hogyan, miért lett akadémikus vezéríró, de rámuta" Juhász Géza tanulmánya Herczeg Ferenc drámái címmel megjelent a Rosta 1934. február 22-i számában. 483
