Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

Impozáns keretek között ünnepelte meg a Csokonai Kör fennállásának 40 éves évfordulóját Az elnöki megnyitóbeszédet dr. Pap Károly egyetemi ny. r. tanár, a Csokonai Kör elnöke tartotta. A megnyitóbeszéd tulajdonképpen irodalomtörténeti méltatása volt a Csokonai Kör életének, működésének, érintve történeti visszapillantással a vidéki magyar irodalmi egyesületek működését, alakulását is. A neves tudós és kiváló irodalomtörténész nemes veretű munkájában teljes képet adott a negyven év történetéről felölelve azt a sok, sok fontos momentumot, mi ezt a nagynívójú irodalmi kört méltóvá tette a nagy magyar költő, Csokonai nevéhez és jelentőségéhez. (...) Csobán Endre, a Csokonai Kör főtitkára mondta el sokat jelentő beszámolóját a Csokonai Kör negyvenéves múltjáról. A főtitkár nem is annyira múltat, mint a jelent és a jövendőt festette meg igen biztos látással és annyi új ötlettel, hogy ez a beszámoló bátor hangjáért, új irányú célkitűzéséért bele kell, hogy vésődjék a debreceni köztudatba. Különösen pedig a vidéki magyar irodalomról vallott elvei azok, melyek kétségkívül a legnagyobb elismerést vívták ki. (Debreczen, 1930. november 18.) Ismét Pap Károlyt választották meg a Csokonai Kör elnökévé (...) Dr. Pap Károly elnöki megnyitójában, értékes beszédben emlékezett meg a kör munkájáról, s hangoztatta, hogy a Csokonai Kör összekötő kapocs a múlt és jelen között. Teret nyit a fejlődésnek, de ugyanakkor a múlt értékeit sem engedi elsikkadni. Ez az irodalmi nivelláló munka is mutatja a kör szellemét, mely mindenkor a nemzeti és kulturális eszmék, mozgalmak szolgálatában állott s ma is kapcsolatot tart fenn a csonka ország és az elszakított területek írói között. Az általános tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után dr. Csobán Endre főtitkár terjesztette elő nagy hozzáértéssel és gonddal megszerkesztett jelentését. Foglalkozott a mai tarthatatlan helyzettel. Kifejtette, hogy ma már nincs pénz az irodalom pártolására, de ugyanakkor hangoztatta, hogy a reményt nem szabad feladni. Olyan mélyponton vagyunk, hogy ennél lejjebb már nem süllyedhetünk. A továbbiakban Csobán főtitkár a kör elmúlt hétéves működéséről számolt be pontosan és mindenre kiterjeszkedően. A Csokonai Kör állandó összeköttetést tart fenn a megszállott országrészek irodalmi tényezőivel. Örömmel emlékezett meg arról, hogy a Csokonai-kultusz újabban ismét jelentős tért hódított... (Debreczen, 1932. június 1.) 475