Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

koruknál, foglalkozásuknál fogva nem került a pusztítás tűzvonalába, s így történt, hogy néhány nagyon érzékeny veszteséget leszámítva (Gyóni Géza, Havas Gyula, Zuboly),

48 a háború után ugyanazokat az írókat találjuk az irodalmi társaságok élén, s az irodalmi táborok zászlaja alatt, mint a háború előtt. A magyar irodalom fájára a tulajdonképpeni háborúnál sokkal nagyobb csapást mért Trianon, amely letépte róla az olyan hatalmas ágakat, amilyenek Benedek Elek, Szabolcska Mihály, az olyan viruló gallyakat, amilyenek Mécs László, Szombati Szabó István, Végvári.

49 Az irodalom eleven fájába belehasított az emigráció is, mert - vélekedjünk bárhogyan politikai és egyéni értékükről, mégis lehetetlennek tartom, hogy Bíró Lajos, Ignotus, Hatvány Lajos, Kassák Lajos, sőt még Gábor Andor is ne hiányoznának. Azonban az elszakított országrészek íróitól, sőt a legtöbb emigráns írótól is csak térbeli határok választanak el, amelyeket vasút, posta, életrevaló könyvkereskedés könnyen megszüntethetnek. - Nagyobb bajt látok abban, s ezt tartom a mai magyar irodalom válságának, hogy Csonka-Magyarország irodalmi területét lelki határok szelik ketté, hogy ezen a téren választófalak emelkednek, amelyek mögött két, alig érintkező irodalom él, határok és válaszfalak, amelyek a magyar irodalmat legalább annyira különálló két táborba osztják, mint amilyen külön két medre volt a XVI. és XVII. századi magyar irodalomnak, amikor protestáns és katolikus gátak választották el az irodalom folyóit. (...) Nem tagadom, hogy kisebb-nagyobb ellentétek, egymástól eltérő csoportok mindig voltak a magyar irodalomban, de ezt a majdnem áthidalhatatlan szakadékot a kurzus vágta benne. (...) Nem kell hosszabban fejtegetnem, hogy ennek a gyűlölködésnek meg kell szűnni, ezeknek az ádáz indulatoknak le kell csillapodni, a mélyre vágott szakadékot annyira-amennyire be kell tömni. Ez a világért sem azt jelenti, hogy az irodalomban meg kell valósítani az egy akol, egy pásztor elvet, hiszen az itt még lehetetlenebb, mint a vallások terén, de a türelemnek, a megértésnek, az egymással való tisztes érintkezésnek mégis el kell következnie, már csak azért is - mert csak az integer irodalmon keresztül visz az út az integer Magyarországhoz. A második kérdésre aligha lehet helyesen felelni. Nincs összehasonlítási alap, amelyen az írókat felállíthatnánk, nincs közelebbi mérték, amelynek alávessük őket. (...) Régebben talán sokkal könnyebb lett volna a felelet. Azokban a politikából ma sokat ócsárolt évtizedekben, a magyar liberalizmus fénykorában elég volt az országos irodalmi társaságok vezetőhelyeire rámutatni és már meg is volt adva a felelet. Mikor Arany János ült az Akadémia főtitkári székében, mikor Kemény Zsigmond vagy Gyu48 Gyóni (Áchim) Géza (1884-1917): költő. Havas Gyula (1893-1918): költő író, 1910-től Debrecenben újságíró. Zuboly Bányai Elemér (1875-1915), Ady talán legigazibb barátjának írói álneve. 49 Reményik Sándor (1890-1941) 1919-20-ban Végvári Lantos aláírással, titokban terjesztett irredenta hangú verseinek népszerű „szerzője" - akit ismeretlenül választott tagjává a Petőfi- és Kisfaludy Társaság. 469