Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

Kardos Albert: Ady Endre és a Csokonai Kör Meghalt Ady Endre, a legújabb magyar irodalomnak legérdekesebb alakja, a XX. századnak legcmlcgetcttcbb magyar költője, akinél senkinek sem volt több része magasztalásban és ócsárlásban. Koránt sincs még itt az ideje, hogy Adyról végleges ítéletet mondjon a magyar irodalomtörténet s a magyar kritika, de ha itt volna is, akkor sem érezném magam hivatottnak c nagy föladatra. Megelégszem, ha e rendkívüli ember életéből néhány érdekes mozzanatot tudok fölújítani, azokat a mozzanatokat, amelyek Adyt a Csokonai Körrel kapcsolatban mutatják be. A Csokonai Kör, mint a nemzeti irodalmi hagyományok hű ápolója, természetesen nem hódolt meg Ady merész, sőt forradalmi irányának, de nem is átkozta ki az irodalomból, mint eretneket, és nem zárkózott cl előle mereven, mint újító elől. Szívcsen kereste vele az összeköttetést, és a legnagyobb készséggel hívta meg a maga felolvasóasztalához. Már magasra csapkodtak az irodalmi érdeklődés hullámai Ady körül, mikor 1908 elején lejött hozzánk, hogy személyével, néhány költeményének előadásával növelje azt a hatást, amelyet akkor már országszerte tett. Február 26-án délben érkezett Ermindszcntről, a szülei házból, ahol néhány hétig a fővárosi zajos életet pihente ki. A Városháza nagy terme színültig megtelt közönséggel, főképp hölgyekkel, de felolvasása nem járt a felcsigázott várakozásnak megfelelő sikerrel. Tompa hangja, kelleténél gyorsabb kiejtése miatt még azok a költeményei sem jutottak igazi érvényre, amelyekben kevesebb a homály vagy a scjtclmcsség. De azért folyton körül volt véve rajongókkal, akik boldognak látszottak, ha bemutatkozhattak neki. A felolvasó ülés utáni estét a késő éjszakáig együtt töltöttük néhány fiatal író társaságában élénk, kellemes beszélgetéssel. E baráti körben magatartása, irodalmi vagy politikai [nézetei] alig mutattak valamit abból az elbizakodottságból, titáni felsőbbségből, amelyekkel versei már akkor is telve voltak. Azt is följegyeztem akkor naplómban, hogy kellemes, folyamatos társalgása, világos, logikus ítéletei milyen csodálatos ellentétben vannak tárcáinak és verscinek hézagosságával és homályosságával. Másfél évvel később, 1909 őszén ismét Debrecenben járt Ady Endre. Nem a Csokonai Kör hívta, nem is az látta vendégül, de mégis az fogadta, az kalauzolta. Ady akkor állott dicsősége tetőpontján, és a kevéssel előbb megindult Nyugatnak propagandakörútján tartott városunkban állomást. Vele jött a Nyugatnak egész törzskara, Ignotus, Móricz Zsigmond és október 24-én délelőtt a Royal nagytermében ment végbe az irodalmi matiné, melyen Gércsi Kálmán, mint a Csokonai-kör elnöke üdvözölte a Nyugat gárdáját. Szép őszi nap volt, amelynek délutánján nekem feledhetetlen sétát tettünk a hervadás pompájában ragyogó Nagyerdőn. Másfél napot töltött ekkor Debrecenben Ady s ez folytonos ünneplésben tölt cl. Őszinte hívei leginkább az ifjúságból kerültek, főképp a nők hódolata jórészt csak a divatos költőnek, az irodalmi viták és az irodalmi pletykák hősének szólott. A Csokonai-kör felolvasó ülésén sokszor felhangzott az Ady Endre neve. Reá vonatkozott Szávay Gyulának egy szellemes allegóriája, amely az Erzsébet téri vercbek458