Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

A közönség ezt a verset is nagy derültséggel s hálás tapssal fogadta el, de engedtessék meg nekünk az a szerény megjegyzés, hogyha mint említettük, a feltámadt Csokonai a hallgatóság között ült volna, alighanem mégis csak megcsóválta volna a fejét az ő kedves körének kedves poétáját hallgattában. (...) Az egybegyűlt díszes és nagy közönség a felolvasókat, valamint a szép zene- és énekszámokat is riadó tapssal fogadta s egy kellemesen eltöltött est emlékével oszlott szét. (Debreczeni Független Újság, 1909. november 18. - Tóth Árpád 1969., 81-82.) Debrecen szellemi élete (...) Itt van a természettudományi társulat, kiadványai népszerűségnek örvendenek. Ez nem írók társasága, hanem írók és olvasók egyesülete. Aki hivatást érez magában a tagok közül az írásra, az ír s ha jó munkát ír, nem muszáj kiadni azért, mert a klikkbe tartozik. Ennek a szervezetnek az alapja nem az írás, hanem az olvasás. Legyen, aki olvas és akkor teremni fognak rátermett írók is. Éppen ezért egyáltalán nem tartjuk életképesnek az irodalmi társulatokat, de csak mai elzárt szervezetükben. Mihelyt élénkebb összeköttetésbe lépnek a nagyközönséggel, nemcsak ők maguk lesznek életképesek, hanem a szellemi életnek is igazi tűzhelyeivé fognak válni s nem a klikk-emberek, hanem igazi tehetségek kezébe kerül a vezetés. Aminthogy nem is lehet másképp olyan társulatoknál, ahol a könyveket nemcsak megírni és kiadni, hanem elolvasni is szokták, mégpedig intelligens, irodalomért lelkesülő olvasók. (...) (Debreczeni Újság, 1910. május 11.) A Csokonai Kör 1909. évben (...) a Csokonai Kör nagy kulturális munkát végez. De feladatait teljes mértékben csak akkor valósíthatja meg, ha Debrecen kultúrnépe az eddigieknél is erősebben és melegebben karolja fel a kört. Ezzel nemcsak értékes lelki kincset szerez magának, hanem minden frázisnál crősebben bizonyítja be, hogy van érzéke a magasabb kultúra iránt, és hogy e magasabb szellemi nívó elérése teljesen saját nemes munkájának eredménye lesz. (...) (Debreczeni Protestáns Lap, 1910. július 16.) 431