Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

Nem akarnám, hogy bárki félreértsen. Nem a szűk látókörű helyi patriotizmus nyilatkozik ez aggodalomban, hanem a helyesen fölfogott magyar nemzeti érdek. Nem egy vidéki város kicsinykedése, hanem az erős, egészséges nemzeti élet kívánsága. Bizonyára helyes, hogy a főváros legyen irányadó a nemzet kulturális életében, de a vidék ne süllyedjen szellemi színvonalában mélyen a főváros alá. A vidék nagyobb városai ne csupán passzív, hanem aktív tényezők legyenek a nemzet szellemi életében. És csak helyeselni lehet azt a mozgalmat, mely ez irányban több helyütt megindult, s amelynek köszönheti a mi Csokonai Körünk is a létrejöttét. Érzik mások is, másutt is, amit mi értünk, hogy ez irányban tenni kell valamit, bár eszközeink csekélysége szűk korlátokat szab élőnkbe. De e korlátok közt is lendíthetünk valamit a szellemi élet emelésére. Ez a törekvés lelkesíti a kör tagjait, e kör választmányát, s minden buzgó és nemes törekvés, ez az én hitem, előbb vagy utóbb megtermi üdvös hatását." (...) Erre megjelent az emelvényen E. Kovács Gyula fekete díszmagyarban és elszavalta Csokonaihoz írt szép ódáját, melyet lapunk tárcájában közlünk. Szűnni nem akaró tapsokra háromszor kellett a közönség előtt megjelennie. Utána Géresi Kálmán olvasta fel Csokonai kora című értekezését, melyben alaposan és kimerítően foglalkozik a költő korával. Majd Komlóssy Arthur következett, kinek zajos tapsokat aratott felolvasása nagy érdeklődést és sokszor jóízű derültséget keltett.

4 (...) (A Csokonai Kör évkönyve 1890-1893. Debrecen, 1894. és Debreczeni Hírlap, 1891. november 18.) S-s.: Debrecen szellemi élete Van-e Debrecennek szellemi élete, s ha van, miben nyilvánul, s ha nincs, mi ennek az oka: oly kérdések, melyeket a napirendbe felvenni nem éppen felesleges dolog, habár egy rövid életű, szűk keretű cikk által történik is az. (...) Egy időben a felolvasások rendezésében vélték sokan Debrecen város szellemi életének csíráit életre kelteni, de a talajban addig válogattak, míg bcleválasztottak. A közönség kezdett a szellemi élet emez első nyilatkozatai iránt melegen érdeklődni, a felolvasásokat látogatták, azok megbeszélés tárgyait képezték a társalgásoknak, s hihető volt, hogy e téren több-több igények fognak támadni, melyeknek kielégítése a virágzó szellemi élet fellendítésének ténye leendett. A Csokonai Kör is a szellemi élet érdekében alakult, s a folyó tél alatti munkásságain való hivatkozás legyen a felelet: az általa elért sikerekre nézve. 4 Megjelentek A Csokonai Kör évkönyve című, hivatkozott kötetben. 385