Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)
teológus a Recrudescunt című Thaly-vers szavalásával, Boldizsár Kálmán, Thaly Kálmán, Rákóczi íródeákja című méltatásával. Zöldi M. János, a kör tagja Rácz Károly zenekari kísérete mellett kuruc nóták hegedülésével, a főiskolai énekkar Thaly-Palotási jaj, de búsan harangoznak Tarjánba és Emeld reám, édes kincsem, ha szeretsz című Mácsai átírta népdalaival, Körösi Kálmán Thaly Kálmán mint költő című értekezésével és Rácz Károly zenekara Rákóczi-kesergő)évc\, meg indulójával. 1909. december 22-én a Royal dísztermében megnyitót mond Szávay Gyula, s megnyitójában egyrészt Széli Farkast parcntálja el, másrészt bemutatja a felolvasó ülés szereplőit. Utána Rácz Lajos Gondolatok a holnapról című szociológiai tanulmányát olvassa föl. Majd Tóth Árpád Őszi alkonyat, A vén ligetben, Este és Tavaszi holdtölte című verseit tolmácsolja. Végül Huzella Irén színésznő Oláh Gábor Istenek alkonyata című verseskötetéből szavalja cl az Ez vagyok én, Anyám dalol, A halottak szigete és A tenger című verseket. A közönség egyik helybeli lap beszámolója szerint mindegyik műsorszámot élénken megtapsolja ez alkalommal, különösen pedig Tóth Árpád és Oláh Gábor verseit ünnepli. Viszont Tóth Árpád a túlságosan is jóakaratúnak minősített lappal szemben csupán kis tapsokat említ saját felolvasása eredményeként, valamint egy buzdító köszönőlevelet a Csokonai Körtől. Az évadnak az 1910. évre cső mindhárom felolvasó ülését a Royal Szálló dísztermében tartja a kör. 12 " 1 Ott 1910. január 22-én Kardos Albert felolvassa Molnár István Andrejeff Leonid tragédiája -Az ember élete című értekezését, továbbá Zivuska Andor és Kuthy Sándor néhány versét, valamint Nagy Vilmos, a kör tagja, Wilde Oszkár meg én című humoros jegyzeteit. 1910. február 26-án pedig osztyák estély, amelyen megnyitót mond Géresi Kálmán, vetített képek kíséretében osztyákföldi útjáról emlékezik meg Pápay József, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a kör tagja és Bosszú című osztyák hősi énekét előadja Zempléni Árpád, a Petőfi Társaság tagja. E felolvasó ülést társas vacsora követi, melynek keretében Zempléni Árpád egy még kiadatlan verses elbeszélését, A szentgalleni kalandot mutatja be. Végül 1910. március 19-én Komlóssy Arthur mond megnyitót, ugyanakkor Nagy Zsigmond a holland Vondel 12 " Lucifer\cxő\ értekezik s a mű néhány részletét saját for124 „Az új magyar irodalom felszabadító creje a legmaradibb, legósdibb múzsa-hajlékokat is felrázta letargikus álmukból. A szomorú tespedes helyet üde, felfrissítő fejlődés foglalta cl. Mindenütt megnyílnak a kapuk az új magyar líra költői előtt s ahol az öregek féltékenysége, vagy az új irodalmi törekvések meg nem értése ezt meghiúsítja, a régi, avult múzsa-hajlékok mellett új, erős cs bátor irodalmi körök alakulnak, lobogójukon a nyugati kultúra igeivel. A Csokonai Kör is megérezte vegre az evolúció diadalmas, felszabadító levegőjét s az új magyar irodalom előtt -bár kissé tétovázva cs dadogva - megnyitotta ódon zárait cs penészes kapuit, ha ugyan ez nem akar egyéb lenni, mint óvatos szellőztetés. Éppen a mi lapunk hasábjain látott először napvilágot az az idea, hogy a debreceni új poétákat irodalmi kontaktusba kell hozni a megértő, új hangokra vágyó közönséggel. (...)" (Csokonai Kör és a modern eszmék. Dcbreczen, 1909. december 19.) 125 Joost van Vondcl (1587-1679) holland költő. 178
