Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

dításában meg is ismerteti, Zoltán István, a kör tagja öt - Ady után készült - versét tolmácsolja és Lugossy Béla színész márciusi verseket szaval Petőfitől, Ábrányi Emiltől meg Szávay Gyulától. Az évad választmányi ülései közül kettő szolgál egy-egy kis ünnepi jellegű esemény alkalmául a kör számára. Az 1910. január 12-i választmányi ülésen Géresi emlékezik meg kegyelettel Széli Farkasról, a kör 1909. december 17-én elhunyt volt elnökéről. S javaslatára a választmány jegyzőkönyvben örökíti meg Széli korbeli érdemeit, s arcképét megszerzi özvegyétől, hogy azt tanácstermében kifüggeszthesse. Az 1910. február 15-i választmányi ülésen pedig ugyancsak Géresi és Könyves Tóth Kálmán Szávay Gyulát méltatja és üdvözli abból az alkalomból, hogy Szávayt a Kisfaludy Társaság tagjává választják. Széli Farkas temetésén is képviselteti magát a kör. Ugyancsak képviselteti magát az 1910. február 20-án elhalt Oláh Károly és az 1910. március 5-én kidőlt Tóth Béla pénztárosa végtisztcsségadásán. Sőt e két utóbbi ravatalára koszorút is áldoz - nem is szólva a részvcttáviratról, mert hiszen ilyent mindhárom halott családjához küld. Debrecenben azonkívül részt vesz a kör többek közt Domahidy Elemér főispáni beiktatásán (1919. március 3.) és a Zenede Zichy Géza tiszteletére rendezett ünnepén (1910. május 8.) Ami pedig az ország irodalmi eseményeit illeti, küldöttségileg megjelenik Ferenczy Istvánnak, a Csokonai márvány mellszobra faragójának síremléke leleplezésén, Rimaszombatban 1909. szeptember 26-án, Benczúr Gyula szülőházának megjelölésén Nyíregyházán, 1909. október 17-én, Kazinczy Ferenc születésének 150 éves fordulóján Kassán 1909. november 7-én, az országos Mikszáth-jubileumon és a lipótvárosi kaszinónak azt követő ünnepi lakomáján Budapesten 1910. május 16-17én, Thaly Kálmán, 1909. szeptember 29-i pozsonyi, Gyulai Pál 1909. november 11—i és Mikszáth Kálmán 1910. május 13-i temetésén. Levélben üdvözli a kör az ungvári Dayka-szohor leleplezését, a szegedi Dugonics Társaság Mikszáth-ünnepct (1910. január 9.) és a budapesti kaszinó Goldmark-ünnepéV

26 (1910. május 25-cn). De mindettől függetlenül is élénk és állandó összeköttetést tart fenn a vidéki irodalmi körökkel, főleg a Szabolcska Mihály vezetése alatt álló temesvári Arany János Társasággal. S hogy ez összeköttetést szorosabbra fűzze, belép a közművelődési és irodalmi egyesület központi szervezetébe: az Országos Közművelődési Tanácsba. Ahogy a kör kapcsolatai erősödnek az irodalmi és közművelődési egyesületekkel, úgy terjed is egyre jobban az irodalmi világban. Terjed pedig elsősorban két kiadványa: az emlékkönyv és Oláh Gábor Petőfi képzelete című munkája révén. Az előbbi az évadbeli széles körű sikeréről már megemlékeztünk. Az utóbbi az 1909. év őszén jelenik meg a könyvpiacon. S ha nem is osztatlan elismerésre, de a kivételes tehetségnek kijáró komoly figyelemre érdemesül a fővárosi kritika részéről. A közönség részéről pedig nemcsak Debrecenben, hanem országszerte számos megrendelőre talál. Goldmark Károly (1830-1915) zeneszerző. Fő műve a Sába királynője c. opera. 179