Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

megbízza az elnökséget, hogy Nagy Imre sírjának gondozására vonatkozólag minél előbb intézkedjék, noha ez a főiskolai ifjúság kötelessége volna. Az 1905. december 23-i választmányi ülésen Boldizsár Kálmán indítványt tesz arra nézve, hogy a kör a város, Hajdú vármegye és a hajdúvárosok bevonásával 1906 tavaszán nagyobb szabású Bocskai-emlékünnepélyt rendezzen s c végből bizottságot küldjön ki. A választmány ez ünnep előkészítésére mindjárt ki is küldi Komlóssy Arthurt mint elnököt, Szávay Gyulát, Kardos Albertet, Boldizsár Kálmánt és Barcsa Jánost. S ez a bizottság Boldizsár indítványa szellemében még 1906. január 28-án megállapítja az emlékünnep keretét, és 1906. május 12-érc tűzi ki idejét. Ugyanakkor kifejezi azt az óhaját, hogy a kör ebből az alkalomból irodalmi célú Bocskai-alapítványt létesítsen. Egy esemény azonban jórészt eltéríti a bizottságot eredeti útjától. 1906 áprilisában Oláh Károly tanácsnok indítványára mozgalom indul meg, hogy Debrecen város is állítson Bocskai-szobrot és c végre szerezze meg a budapesti Bocskai-szobornak, a király ajándékozta tíz szobor egyikének a másodpéldányát, amely készen és megöntve áll Hirmann Ferenc budapesti ércöntő gyáros műhelyében. Az eszme visszhangra talál. A Tiszántúli Ref. Egyházkerület csakhamar 1500 koronát ajánl föl a szobor költségére. Erre a kör is 1906. május 19-i választmányi ülésen megszavaz 500 koronát ugyanarra a célra. Egyben fölajánlja szolgálatait, hogy a saját ünnepélye helyett a szoborleleplczés idejére készítsenek elő egy közös ünnepélyt. Mialatt ennyi történik Bocskai és háromszázados bécsi béke megünneplése érdekében, azalatt a Magyar Füvészkönyv megjelenése százados évfordulójának ünnepe felé is megteszi az első lépést a kör. 1906. április havi választmányi ülésén - a Királyi Magyar Természettudományi Társulat felszólításának és ajánlkozásának engedve - elhatározza, hogy az 1907. évben szóban forgó társulat szellemi segítségével ünnepet szentel a Magyar Füvészkönyvnck. Ugyanezen az ülésen elfogadja Barcsa Jánosnak azt az indítványát, hogy emlékkövet kell fölállítani a Magyar Füvészkönyv szerzői, Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály tiszteletére a Kollégium füvészkertjében. Majd az 1906. május 19-i választmányi ülésen megbízza Barcsát Diószeginek a Karap családnál lévő iratai összeszedésével s ugyancsak Barcsát, továbbá Tüdős Jánost és Kardos Albertet az ünnepély előkészítésével. Ilyen buzgó munkálkodást látva - nem csodálkozhatunk, hogy a kör tekintélye egyre nő és a Szombathelyen megalakítandó Faludi Ferenc Kör az ő alapszabályait s azokon keresztül az ő működését veszi irányadóul. Hét választmányi ülést tart a kör ebben az évadban. Évadzáró közgyűlése (1906. június 10.) a Debrecenből távozó Dobieczky helyérc Tüdős Jánost választja meg másodelnökké és Tüdős János helyérc Szávay Gyulát főtitkárrá. Szávay Gyula, néhai Bernáth Elemér, Komlóssy Dezső és Öreg János helyére pedig Aczél Gézát, Csűrös Ferencet, Kardos Samut és Szathmáry Zoltánt emeli választmányi tagokká. A kör tagjai közé belép az évad folyamán a hírlapi közlés szerint 33 fő, köztük Oláh Gábor. De hogy kilép-e valaki onnan, arról hallgat a krónika. A körnek az évad végén maradék házalapjával együtt 41 501 korona 40 fillér vagyona van. Ebből 12000 korona alapítvány. A hozzáérkezett adományok közül ezúttal 151