Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

csak a Löfkovíts verette ezüst emlékéremmel viszont megtisztelt Bulyovszkyné Szilágyi Lilla újabb 40 koronás adományáról tudunk. Az 1906-1907. évad középpontjában a háromszázados Bocskai-emlékünnep áll. A város 1906. július 4-i közgyűlésén kimondja, hogy a Holló Barnabás készítette Bocskaiszobor kész öntvényét megveszi. S megalakítja a ßocs£az-szoZ)or-bizottsagot, amelyben a Csokonai Kört Komlóssy Arthur, Tüdős János és Boldizsár Kálmán képviselik. Ez a szobor-bizottság megalakulásától kezdve a kör rendező bizottságával párhuzamosan működik. A kör rendező bizottsága az ünnep irodalmi részéről gondoskodik. A szobor-bizottság pedig - élén Weszprémy Zoltán főispánnal s a legtöbbet fáradozó Varga Károly tb. városi tanácsossal - mindenekelőtt gyűjtést indít. A különféle helybeli testületek és a lakosság köréből összesen 4463 korona 76 fillért szed össze a Bocskaiszoborra. Ezt az összeget a város mintegy 9000 koronával pótolja ki, hogy 1906. július 4-i közgyűlési határozatát valóra válthassa. így a szobor nemsokára a Tóth András faragta mcllékalakokkal: a két hajdú vitéz mellszobrával együtt készen áll. Csak a helyét kell megválasztani. A városi közgyűlés a Szabadság-szobor helyébe kívánja állíttatni azt. Ezért a Szabadság-szobrot az Emlékkcrtből elszállíttatja, s annak talpazatát átalakíttatja.

97 E munkálatok oly sok időbe kerülnek, hogy részben ezek miatt, részben pedig a Hajdúböszörményben 1906. október 31-érc tervezett, de aztán 1907-rc halasztott országos Bocskai-ünnepre való tekintettel, november 25-érc maradt az emlékünnep. Elkövetkezik 1906. november 25-c. S c nap délelőttjén fél 11 órára zsúfolásig megtelik közönséggel az Aranybika nagy díszterme. A debreceni városi törvényhatóság, a debreceni egyházak, hivatalok, testületek és egyesületek, Tiszántúli Egyházkerület, a hajdúvárosok és középiskolái mind több taggal ott vannak. A Csokonai Kör tartja igen sikerült ünnepi felolvasó ülését jelzett időben és helyen, s az egybegyűlt közönség az ülés minden számát hálásan tapsolja. Megnyitóul a főiskolai énekkar énekli az Erős vár a mi Istenünk című egyházi éneket. Utána avatott ünnepi beszédet mond a puritán jellemű és környezetű Bocskairól Boldizsár Kálmán, a Bocskai hadi népe című könyv érdemes szerzője, K. Tóth Kálmán felolvassa Bocsiról című lelkes históriás énekét. A Városi Dalcgylet előadja Kovács László Bocskai éneket és egy régi vitézi éneket. Móricz Pál Hajdú történet címen férfias együttérzéssel s jóízű tiszántúli nyelven emlékezik a régi jó hajdúvilágra. Végül a Szózatot tolmácsolja a Városi Dalcgylet és a főiskolai énekkar együttese. E felolvasó ülésnél is nagyobb számú közönsége van a szoborlclcplczés ünnepségének, mely déli 12 órai kezdettel zajlik le az Emlékkertben. Ez alkalommal a főiskolai énekkar előad egy éneket Bocskairól. Jánosi Zoltán elszavalja Bocskai szobránál című, hatásos ünnepi versét. Rövid beszéd kíséretében Weszprémy '

n Tóth András 1902. augusztus 2-án felavatott Szabadság-szobra, melyet csak „Vastyúk"kent emlegettek, előbb a városháza pincéjébe került, majd a I. világháború idején ágyúcsövet öntöttek belőle. Vö.: Kaplonyi György: Debreceni ércemberek, márványnévjegyek. Debrecen, 1943. 118-119. 152